Társadalomtudomány, 1935 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1935 / 1. szám - Földbirtokpolitika és telepítés

FIGYELŐ 47 ezen fejlődést gyorsíthatjuk ugyan, de a technikai haladás eszközeinek igénybevétele épúgy tőkét igényel, mint tőkét és időt igényel a megfelelő mezőgazdasági oktatás és az értékesítés megfelelő megszervezése is. Tisztában kell tehát lennünk azzal, hogy a kitűzött cél elérését általános adottságaink mellett csak lassú fejlődés és kitartó szorgalom árán munkálhatjuk ki. Különös adottság gyanánt figyelembe kell vennünk nemzeti jövedelmünkhöz mért túladóztatásunkat és még ennek ellenére is fennálló állandó államháztartási hiányunkat, amely az ezen földbirtokpolitikai feladatok előmozdítására szükséges kiadások számára csak egész minimális állami dotációt nyújthat. Már pedig a politikában csak azt csinálhatjuk, amit lehet, nem pedig azt, amit szeretnénk. Nyilvánvalónak kell tekintenünk azt is, hogy egy intézményes földbirtokpolitika nem elégedhetik meg a földhözjuttatás tényével, hanem gondoskodni kell arról is, hogy a juttat ott ak, vagy legalább is közülük azok, akik arra érdemesek, földjüket meg tudják tartani. A korábbi Darányi-féle telepítések tapasztalatai után ez is kétségkívül nemcsak nevelést, oktatást és ellenőrzést igénylő, hanem állandó kiadási tételt jelentő feladat. A földhözjuttatás általános célja — a politikai programmpontok között — ezen cél egyik speciális eszközével, a telepítéssel jelöltetett meg, holott nagyjában nyilvánvaló, hogy a telepítés — különösen önálló községek telepítése — éppen a legtöbb kiadást igénylő s ezért a mai viszonyok mellett a legkorlátozottabb mértékben igénybevehető eszköz. Ellenben alig hallunk valamit a kishaszonbérletek alakításáról, holott meggyőződésünk szerint a kis tőkéjű, vagy éppen vagyontalan elemek földhöz juttatásához első lépés éppen a kishaszonbérlet alakítás, esetleg földbérlő szövetkezetek létesítésével, amely egyúttal személyi szelekcióra is alkalmas s a megfelelő szelekció megejtése után átmenetül szolgálhat a járadékbirtok intézményének létesítéséhez is. A kishaszonbérletek haszonbére feltétlenül terményben lenne megállapítandó, hogy a haszonbérlő mentesüljön a terményárak világpiaci kialakulásának spekulatív kockázatától. Vizsgáljuk meg egyenként a földhözjuttat ásnál szerepet játszó tényezőket, a földet, a földhöz juttatandókat, a földhözjuttatás módját és adminisztrációját és a földhözjuttatás pénzügyi lebonyolításának lehetőségeit, valamint a földmegtartás biztosítására szolgáló eszközöket. Kétségtelen, hogy szabadkézből eladásra váró föld jóval nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, mint amennyinek átvételére jelenleg a rendelkezésre álló eszközökből gondolhatunk. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az eladó földek nem ott állanak rendelkezésre, ahol azok átvétele indokolt lenne. Ezen szükség esetén egy cserebirtok ellenében való kényszerkisajátítás segíthetne. Jóval nagyobb a nehézség, megítélésünk szerint, a juttatandók kiválasztásánál.