Társadalomtudomány, 1935 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1935 / 1. szám - Földbirtokpolitika és telepítés

FIGYELŐ 45 dúlnak. Azonban a Bél által szervezett és az ő hagyományait őrző pozsonyi iskola ifjabb növendékei a tudományok specializálódásának előharcosaivá lesznek. E körből kerül ki a század végén Schwartner Márton, az államismeretből kialakuló, a társadalomkutatás szempontjából oly nagyjelentőségű hazai statisztika megalapítója és Theschedik Sámuel az első magyar társadalomrajz szerzője. Theschedik a Bél-hagyományok hű ápolóit Tomka-Szászky Jánost, Peschkó Mihályt és Benczúr Józsefet vallja mesterének és Pozsonyból az általa nagyrabecsült Bél útját követve meglátogatja Hallet. Der Landmann in Ungarn c. ezelőtt 150 évvel írt munkája, melyet 1786-ban magyarul is kiadott : A paraszt ember Magyarországban, mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe szedett falunak rajzolatával címen annyira telítve van praktikus célzatossággal, hogy csupán a hibás, javítandó jelenségek ismertetésére szorítkozik. Bár a magyar társadalomrajz még mindig gyermekcipőkben jár, úttörőit már 200 évvel ezelőtt megtaláljuk és kegyelettel emlékezünk vissza törekvéseikre. Szent-Iványi Béla. FÖLDBIRTOKPOLITIKA ÉS TELEPÍTÉS. A háború után végrehajtott földbirtokreform-törvény a birtokmegoszlás tekintetében a régivel szemben előnyösebb helyzetet teremtett ugyan, de a birtokpolitikai és szociálpolitikai szempontokból kívánatos változtatásokat csak igen csekély részben valósította meg. A törvénynek meg volt ugyan a maga elméleti koncepciója úgy politikai, mint szociális vonatkozásban, a dekomponálódott magyar társadalom egyensúlyát a forradalom után társadalmi és tömegsúlyának tudatára ébredt, földmíveléssel foglalkozó osztály erősítésében és számbeli növekedésében kereste — de a sok kompromisszum és félmegoldás folytán ahelyett, hogy az igénylők számát mérsékelte s az arra alkalmas elemeket önálló gazdálkodáshoz elegendő birtokhoz juttatta volna, inkább az igénylők körét szélesbítette, a juttatható terület nagyságát csökkentette s a megváltás terjedelme elé emelt korlátokat, úgyhogy önálló és életképes kisbirtokososztály helyett inkább gazdasági függetlenségét nélkülöző s megélhetése céljából bérmunkára szoruló törpebirtokos osztályt teremtett. Ha ehhez a szerkezeti és szervezeti hibához hozzávesszük még azt, hogy a földbirtokreform pénzügyileg egyáltalán nem volt előkészítve s végrehajtása a túlhajtottan magas föld és terményárak idejében folyt le, azóta pedig a világpolitikai és világgazdasági események folytán hazánkban úgy a földárak, mint a terményárak szinte az ellenkező véglet felé látszanak elhajolni, — tehát a pénzügyi megoldás alapjául szolgáló tényezők két legfontosabbjában a földárban és a terményárban beállott nagyarányú változás kétszeresen érezteti a megoldást nehezítő hatását, — végül ha figyelembe vesszük, hogy a különben is erős tőkeszegénységgel