Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen 1933. 31 l., 8°. [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 119 tésébe sem szólhatnak bele. Irányításuk a hozzávetőleg mindössze egymillió tagot számláló kommunista párt kezében van s a párt által kijelölt feladatok,hogy a fegyelmet fennttartsák, a munkásokkal megérttessék az állam célkitűzéseit, mindenekfelett pedig igyekezzenek minél nagyobb munkateljesímény elérésére ösztönözni őket.1 Az ötéves terv Oroszországot számottevő gazdasági hatalommá tette, aminek hatása a nemzetközi politikában is mindjobban megérződik. Viszont kétségtelen, hogy a társadalomszervezés elvi alapjai tekintetében nem hozott semmi haladást jelentő újat. t. b. /-Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen, 1933. 31 L, 8°. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának ebben a kiadványában (V. kötet 7. sz.) hivatottsággal és nagy felkészültséggel megír ott rövid tanulmányt üdvözölhetünk, amely hasonló jellegű munkában nem éppen gazdag jogi irodalmunkban szerencsés kezdeményezést jelent. A jónevű szerző az «Interessenjurisprudenz» név alatt ismeretes, szerencsés magyar szóhasználattal «érdekkutató jogtudománynak)) nevezett iránygondolatkörét és főbb eredményeit kívánja a mozgalom előzményeinek s az ellentétes nézőpontoknak ismertetése mellett megvüagítani; azok heurisztikus értékét és gyakorlati használhatóságát pedig a jogéletből, elsősorban a hazai törvénykezési gyakorlatból vett példákon törekszik demonstrálni. A mű értékét elsősorban ebben látjuk : az elmélet magas őrhelyéről széjjeltekintő jogtudományi kutatónak mondvacsinált és a gyakorlati jogász előtt annyira kompromittált iskolapéldák helyett a gyakorlatban felmerült, valóságos és tulajdonképeni jogi problémák felé való tájékozódásában, ahol a jogtudományi elméletek próbakövét meg lehet találni s amit a mai mozgalmas szellemi életben oly hamar divatjukat muló füozofémák légüres terében kalandozó elméleti munkák «jognélküli jogtudományában)) az «életközelség» minden hangoztatása mellett annyira nélkülözünk. Elméleti iskolázottsága és ebből eredő távlatai pedig szerencsésen megóvták a szerzőt a merőben technikus szűr onalú tételes jogi irodalom hírhedt szárazságától, amelytől Gierke a jurisprudenciát oly méltán féltette. Nizsalovszky az «érdekkutató»-iskola meggyőződéses hívének vallja magát. — Ez a sok hívet számláló jogtudományi irány abból az élénk visszahatásból született, amelyet a több-kevesebb mélységgel meghatározott jogi fogalmakkal és azokból levont szillogisztikus következtetésekkel 1 Erre nézve tanulságos áttekintésül szolgál : L'évolution récente du syndicalisme en U. R. S. S. Revue internationale du Travail, 1934 február.