Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE '35 A korai forma nélkülözheti a vallási jelleget, de a modernnél, mely az erkölcsi érték s az abszolút igazság észszerű megfogalmazásában jelenik meg, ez már elképzelhetetlen. Közös eredetük ellenére a két forma ellentétben van egymással. A korai forma megtartotta az észszerűtlen vágy nehézkes naivságát s ez a vágy nem egyezik többé azzal, amit az öntudatos egyén kívánatosnak ítél s így gyakran háttérbe szorul ezzel szemben. A modern forma a primitívből fejlődött ki. A fejlődés első nyomait máraKr. e. VI—VII. században az orpheusi szektánál megtaláljuk. Nagy fejlődést okozott Platón tanítása. Nála már az ember lelke halhatatlan. Utána Zénón, a sztoikusok, epikureusok s a szkeptikusok tanításai fejlesztették tovább e gondolatot. Nagyobb lökést a zsidóknál kapott a feltámadás eszméjében. Az első keresztények s még a középkoriak erős hite a túlvilági életben a mai emberek legnagyobb részében már nem él, számukra nem fontos a túlvilági életben való hit, a mindennapi, földi életbe való elmerülésük ezt csaknem félhitté gyengíti. A pokol félelme s a paradicsom boldogsága kevéssé hat. A mai ember számára a túlvilági élet egy nagy tabu, oktalan félelem. Csak akkor foglalkozik intenzíven a túlvilági élet gondolatával, ha a nagy tabut eltávolította a halál közelsége. Az elhúnyt rokonainak érzelmei is nehezen találnak vigaszt a halhatatlanság reményének árnyékában s a hitben gyökerező jövő életben. A halhatatlanság hitének modern formája mindenki számára létezik, akinek logikája szerint az akarat szükségképen a halál utáni lét feltételezéséhez vezeti gondolkozásunkat. U. OTT: 1933 XI—XII. szám. André Joussain: La democratie et les moeurs. (A demokrácia és a közerkölcsök.) A szerző szerint a demokratikus eszmék és tanok hatása kétféle módon jelentkezik, közvetlenül és közvetve. A közvetlen hatások között első az általános választójog. Ez az alárendeltek által választott feljebbvalók tekintélyének csökkentésére vezet. Ugyancsak ez az oka a fegyelem szellemi gyengülésének, ami napjainkban mindenütt, alárendeltek s feljebbvalók vagy kormányzók és kormányzottak között egyaránt tapasztalható. Másik hatása abban jelentkezik, hogy mindenki alkalmasnak tartja magát oly pozíciók betöltésére is, amelyekre nincs előképzettségük, hiszen csak az a fontos, hogy a szükséges szavazatokat megkapja. Az ambíciók szertelenek lesznek, mindenki mindent követel. Az egyenlőség szeretete, az egyén jogainak túlhajtott érzése s a rosszul kielégített ambíciók felszabadulása következtében mindenféle felsőbbség gyűlöletére vezet. Ez a gyűlölet elsősorban a politikai felsőbbségekre vonatkozik, de az érzések terjedésének természeténél fogva az irigységbe csap át. Ennek következtében terjed a közönségesség kedvelése,