Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

66 xMÓRICZ MIKLÓS száz pengős kórházi ápolási számlát is kénytelen a gazda kiegyenlíteni, mert a cseléd orvosi, kórházi kezelésének költségeit 45 napig tartozik viselni. (Kivétel a balesetből származó költség, amit a Gazdasági Cselédpénztár visel.) Súlyos többletet okozhat egy-egy járvány is. Mindezeket mérlegelve azt a terhet,, amit ezen a címen a cselédért a gazda vállal, átlagosan 40 P-re teszem. Gazdaságomban az éves cselédnek tehéntartása van, vagyis egy tehenét szopós borjával együtt szálas és gumós takarmánnyal és alomszalmával a gazdaság látja el. A tehéntartás a gazdának naponta 0.70 P-be, azaz évente 255.5 P-be kerül. Haszonértéke ugyanennyire tehető (2000 1. tej á 10 fill. és egy borjú). A sertéstartáshoz a gazdaság a cselédkanász tartásával és a legelővel járul hozzá. A vállalkozóbb szellemű cseléd egész tengeri termését, árpáját és gabonájának korpáját sertéseivel fogyasztatja el, amiből jelentékeny haszna lehet, de nagy kár is érheti. Három-négy darab 40 kg-os süldőt azonban a legelőn, gabona- és répatarlókon jóformán költség nélkül felnevelhet és ma 70—80 P körüli áron értékesíthet. Becsüljük tehát átlagosan a sertéstartás hasznát 75 P-re. A baromfitartás hasznát 500—1000 tojás eladási árában lehet helyesen megállapítani, tehát ma 40—100 P. Középarányosa 70 P. Gazdaságomban nemcsak az iparosmesterek, a számadók és a hasonló állásúak, hanem részben a közcselédek is kapnak jutalékot munkájuk eredménye után. A jutalék még nem mondható általános szokásnak. Az állattenyésztésben alkalmazottak a tenyészállateladás után farokpénzben is részesülnek. E jutalék mértéke igen különböző. A cseléd gazdájával együtt sír, együtt nevet. Nálam az évente kifizetett jutalék 20—120 P között ingadozik, de mivel ez a szokás nem általános, ezt nem számítom be. A cseléd keresete után általánosságban semmiféle adót sem fizet. Kereseti és egyházi adóját a gazda fizeti. Ezek összege 10 P körül mozog. Fűtésre a mi vidékünkön a cseléd szalmát, töreket, cirokszárat és tengeriszárat kap. Tűzifa és rőzse mifelénk nincsen. A tüzelő ellenértékét nagyon szerényen évi 70 P-re teszem a következő számítás szerint : évente 1000 kéve cirokszár — 5 fillérjével — 50 P, két kocsi szalma 20 P- A tehén alá és a sertések alá adott szalma értékét nem számítom fel, mert ezt egyenlőértékűnek tekintem a termelt trágya árával. Végül a gazdaság ingyen fuvart ad a malomba, orvosért, állatorvosért, szülésznőért, költözéskor stb. Ezek értéke összesen kb. 8 P. Mindez együtt : A pénz és terménybér értéke 374 Tengeri és veteményföld . . 90 Lakás 50 Orvoslás 40 Tehéntartás 255 Sertéstartás 75 Baromfitartás Adó Fűtés Fuvar 70. 10. 70. 50 1042.50 P Ehhez járul még az a napszámbér, amit a cseléd családtagjai a gazdaságban keresnek. Mint ebből az összeállításból látható, a cselédi állapotban nem a bér a legfontosabb, hanem a megélhetési lehetőség. Vidékünkön a napszámmunka inkább kivételes. Kis- és törpebirtokosok