Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

6o MÓRICZ MIKLÓS aktív beavatkozás is a mezőgazdasági birtoktalan elem csökkentésére : a földreform. Ez nem volt gyökeres jellegű. A földbirtok megoszlása terén csak kisebb korrekciót jelentett s a kiosztott földek nagysága nem volt elegendő ahhoz, hogy a földhöz juttatottakat a napszámmunka kényszere alól egészen felmentse. De azért mégis aktivumot jelent ez a szegény népelem szempontjából. Úgy tudjuk, hogy összesen 259.762 házhelyet osztottak ki, házhelyben azonban bizonyos mértékig ipari munkásság is részesedett. A művelésre szánt földterületek kiosztása pedig a következő méretekben folyt : Földet kapott 185.237 földnélküli mezőgazdasági munkás, 2661 vitézségi érmes, 56.698 hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva; ezekről azonban nem tudjuk, hogy milyen mértékben voltak földműveseknek és milyen mértékben más elemeknek özvegyei, illetőleg árvái. Ezenkívül földet juttattak még 113.730 törpebirtokosnak és kisbirtokosnak is meglévő birtokaik kiegészítésére. Nem tudjuk, hogy mennyi földet osztottak ki az egyes kategóriák között, összesen mintegy 400.000 hektárnyi terület osztatott szét művelés céljaira és nem egészen 35.000 ha. házhelyeknek.1 A házhelyek területe átlagosan 1400 négyszögmétert tett, vagyis elég nagy volt ahhoz is, hogy tulajdonosaik konyhakerti művelést rendezhessenek be rajta a háztartás céljaira. Nem tudjuk azonban, hogy azok közül, akik házhelyet kaptak, mennyien jutottak földhöz is. A kiosztott földek átlagosan I-I hektárt tettek és nem tudjuk, hogy vájjon az átlag nem volt-e nagyobb annak a földhözjuttatott elemnek a soraiban, amelynek már azelőtt is volt földje. Erre lehetne következtetni abból, hogy Magyarországon a reformföldért az igénylőnek fizetnie kellett. Az egészen «nincsetlen» elemnek a földön kívül házhelyet és ház építésére szolgáló kölcsönt is kellett adni s így valószínű, hogy a neki eladott föld területe kisebb volt, mint az olyan igénylőé, akinek csak földet adtak el. Bármint van is, az I-I hektáros átlag arra vall, hogy a földreform Magyarországon csak elenyészően kis mértékben teremthetett olyan új birtokos elemet, amely elég erős arra, hogy önmagát és családját birtokán kifejtett munkájából eltartsa. A reform legtöbb esetben a földhözjuttatottak esetében is csak annyit ért el, hogy az egészen földhözragadt szegénység egy részét átemelte a birtokos elem legalsóbb rétegébe, amely azonban földje mellett még mindig ott szerepel a munkapiacon is, tekintettel arra, hogy pénzbeli szükségleteit kénytelen munkavállalással kielégíteni. Az a 185.000 mezőgazdasági munkás, aki a reform során földhözjutott, az 1920-ban számbavett 451.468 tizenhat éves és ennél idősebb mezőgazdasági napszámostömegnek 41%-át teszi. Ez tekintélyes arányszám s még jobban megnő, ha arra gondolunk, hogy a földosztásnál való1 Mattyasovszky Miklós : A földreform eredményei. Mezőgazdasági Közlöny, 1930. 8—9. szám.