Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK 51 a városi elemnél sokkalta türelmesebb, de azért munkanélkülisége sem kiterjedtséget, sem a munkanélküli tömeg elhagyottságának, nélkülözéseinek fokát tekintve nem kevésbbé ijesztő, mint a városi munkanélküliség. Az igaz, hogy az őstermelő népességnek kisebb hányada az alkalmazott, mint az iparos vagy kereskedő népességnek, következésképpen a munkanélküliség, mely az alkalmazottakat sújtja elsősorban, az őstermelés körében nem látszik olyan komoly problémának, mint az ipari pangás okozta munkanélküliség. Magyarországon az őstermelő népesség fele önálló, a többi foglalkozási ágak népének azonban csak egy harmada. Mégis annak a 4*5 milliós tömegnek, amely az alkalmazottak mindenféle fajtáját és a birtoktalan földműveseket és agrármunkásság egészét felöleli, csaknem a fele tartozik az őstermelés körébe.1 Az 1920. évi népszámlálás szerint Magyarországon az őstermelésben is éppenúgy két és egynegyedmillió körül volt a mezőgazdasági birtoktalan nép fejszáma, mint a többi foglalkozási ágakban az alkalmazottaké és munkásoké. Ezek a számok szabják meg Magyarországon a munkanélküliség problémájának keretét, a kérdés tehát az, hogy ebből a tömegből milyen részt tett munkanélkülivé a társadalom gazdasági válsága, hogyan hatott az egyidejűleg megnövekedett élettartam s a háború előtt született nemzedék utolsó tíz évnyi csoportjának a munkakeresők sorában való megjelenése. A mezőgazdaság állandó és ideiglenes alkalmazottainak tömege 1920-ban a következő csoportokra oszlott: Kereső Eltartott Együtt férfi nő férfi nő Tisztviselő 5.912 185 2.849 7.090 15.836 Művezető, előmunkás 722 2 — — 724 Segédmunkás, napszámos .... 502.001 253.627 236.497 542.923 1,535.048 Ezek közül 16 éven aluli .. 50.533 36.547 — — — Gazdasági cseléd, szolga 226.147 6.149 116.025 261.950 610.271 Összesen: 734.582 259.963 355.731 811.963 2,161.879 A birtoktalan őstermelők 2-2 millió főnyi tömegéből 1920-ban kereken egymillió fő volt a kereső. Ennek egynegyedrésze mezőgazdasági cseléd, vagyis olyan munkáselem, amely tartós, rendesen egy évre szóló szerződéssel volt munkahelyéhez lekötve, háromnegyedrésze pedig szabad munkás, minden szerződéses biztosíték nélkül. Mily jelentékeny néprétegről van itt szó, mutatja, hogy a mezőgazdaság birtoktalan népe a hozzátartozókkal 1 Az önállóak, segítő és eltartott családtagjaik száma 1920-ban az őstermelésben 2,259.200, a többi foglalkozás körében 1,206.000 volt. Az alkalmazottak és birtoktalanok száma volt az őstermelésben 2,189.900, a többi foglalkozási ágban 2,325.100. Tehát száz önállóra az őstermelésben 97, a többi foglalkozás körében 184 alkalmazott, munkás esett. A birtoktalan és bérmunkájából élő alkalmazott, munkás népesség egész tömegének 48-4%-a tartozott az agrárkörbe. 4*