Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - A PATRIMONIÁLIS KIRÁLYSÁG

44 MÁLYUSZ ELEMÉR A hiba forrását könnyű megállapítani. Váczy nem vette észre, hogy a Magyarországon használatos «patrimoniális királyság» kifejezés tartalma nem azonos Weber kategóriájával, következésképpen a Weberi patrimoniális uralom jellemző vonásai nem is kereshetők Magyarországon a XI— XII. sz.-ban. Erre nem gondolva, pusztán a szavak egyezése alapján, a patrimonializmusnak Webernél összegyűjtött, feljegyzett tulajdonságait rávetíti a magyar középkor társadalmi fejlődésére. Az okleveles adatok persze így kiszakadnak organikus egységükből és mint élettelen törmelékek tornyosulnak egymásra. Váczy eljárására a legjellemzőbb az aranybulla interpretálása, amely különben fejtegetéseinek is a sarkpontja. A bulla kiadatásának körülményeiről van egy igen fontos, kétségtelen hitelességű adat. Tudjuk, hogy a római szentszéknek milyen volt a felfogása ennek az évnek a mozgalmairól s következtethetjük, hogy ez a felfogás helyes volt, mert a magyar klérus tagjainak információján alapult. Eszerint a sokaság a királytól nehéz és igazságtalan dolgokat követelt, így azt, hogy az előkelőket fossza meg méltóságuktól, javaikat pedig ossza szét a nép közt. Vagyis a pápai udvar úgy tudta, hogy Magyarországon forradalmi jellegű megmozdulás volt s az emberek új, addig ismeretlen jogokat követeltek, amelyek a királyi hatalom gyengülését jelentették.1 Ennek az adatnak a serviensekről, aranybulláról szóló minden fejtegetésben, jelentőségénél fogva, valami logikus helyet kellett elfoglalnia s még aki más meggondolásokból, kezdeti feltevésekből is indult ki, azt is arra a meggyőződésre kell juttatnia, hogy Magyarországon a serviensek új jogokat követeltek. Váczy ismeri az adatot, azonban nem tulajdonít neki fontosságot. A szentszék felfogását a külpolitikai helyzettel magyarázza. A pápai udvar ugyanis III. Béla halálától kezdve fokozódó nyugtalansággal szemlélte volna a magyar viszonyok alakulását, azt, hogy az egyház a központi hatalom gyengesége következtében kritikus helyzetbe került s így az aranybulla körüli küzdelmekről hallva, azt hitte, hogy Magyarországon minden rend felbomlott, miért is a királyi serviensek mozgalmában nem láthatott egyebet, mint a király hatalmát jogtalanul korlátozó törekvést.2 Ezt a magyarázatot azért adja Váczy, mert a jellemző bizonyság nem illik bele előre megkonstruált feltevéseibe. E feltévesek ugyanis a következők : i. M. Weber szerint a patrimoniális királyság a tradicionális uralom egyik faja, ilyen uralomban pedig a forradalom is csak a már régóta élvezett jogok visszaszerzésre és a visszaélések megszüntetésére irányul; 2. Magyarországon a XI—XII. sz.-ban, mivel patrimoniális királyság, tradicionális jellegű uralom volt, így itt csak tradicionális forradalom lehet ; 3. következésképpen az aranybulla nem hozhat semmi újat a servienseknek, ezek csak régi 1 Karácsonyi J. : Az aranybulla keletkezése és első sorsa. (Ért. a tört., tud. köréből. XVIII. 7.) Bp. 1899. 26. 2 Századok. 1927. 413.