Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - A mezőgazdasági telepítés kérdéseiről

8 ALBRECHT KIR. HERCEG financiális és presztizs-szempontokból, sajnos, eddig nem pártolták. A már kialakult központoknak községekké való átalakulását a telepítő programúi­nak kell tervszerűen előkészíteni. Falu-telepítéseknél a gazdasági élet harmóniája érdekében persze bizonyos munkáscsoportokat és iparosokat is kell földhöz juttatni. És gondoskodni kell arról, hogy közlegelő és az erősödő törpeüzemek fejlődésének és a jövőben fellépő igények kielégítésé­nek biztosítására megfelelő, ki nem osztott földterület is álljon rendel­kezésre, amelyet egyelőre a tehetősebb gazdák bérelnének. Vannak vidékek, ahol a telepítés legcélszerűbb alakja a tanyarendszer. Németország és az északi államok telepítő politikájában ez a rendszer nagy szerepet játszik. A tanyás gazdálkodásnak gazdasági és üzemi szempontból sok előnye van, ha belőle a kulturális és közlekedési hátrányokat kiküszö­böljük. Különösen az alföldi nagy agrármunkásközségek települő lakói részesítenék előnyben a tanyatelepítést. Csatlakozó telepítésen a községnek telepítés útján való folytatását vagy kiegészítését értjük. Ez szervesen csatlakozik valamely község már meglevő házaihoz. Ha az adóhátrálékok fejében telepítés céljaira igénybe ­vehető földterületek állanak majd rendelkezésre, azok valószínűleg olyan kistérjedelműek lesznek, hogy rajtuk önálló új községeket nem létesíthe­tünk. A csatlakozó telepítéssel azonban alkalmasint a törzsközségek törpe­birtokait is kiegészíthetjük. Nem szorosan vett mezőgazdasági telepítés ugyan a városszéli telepítés, de megemlítem, mert az utóbbi időben nálunk is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A városszéli telepítés az intenzív kisgazdasági kertészeti terme­lés felé jelent fokozatot. A városmenti kerti telepek célja kettős lehet. Egyrészt az ipari munkásságot juttatjuk így kis parcellákhoz, másrészt az intelligenciának nyújtunk módot arra, hogy naturalgazdaságot is foly­tathasson. Az egyes városszéli telepek nagysága szerint négyféle telepítés alakult ki. Legkisebb az %-holdas, amely a még munkába járó munkás­család részére jelenti azt, hogy bizonyos élelmiszereket saját maga állíthat elő. A y2- és egyholdas kertgazdaság már alkalmas arra, hogy azon kerti, gyümölcs- és kisebb állattenyésztési kultúrákat folytathasson a telepes és azok egy részét a piacon értékesítse. A legnagyobb a 4 holdas városszéli telep, amelynél már teljesen a gazdaságból tartja fenn magát a telepes. A városszéli telepítési akciókba az állásnélküli diplomásokat is be kellene vonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom