Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]
A TÁRSULAT ÉLETE *57 Újabb előadásaink. December 22-én dr. Radnóti István rendes tag .-1 népesedés új eredményei és a mezőgazdaság címen arról értekezett, hogy a születések csökkenésével kapcsolatos életszínvonal-emelkedéshez miképen kell a mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia. Az előadást élénk vita követte. Január 12-én dr. Horváth Barna választmánvi tag A jog racionalizálása címen tartott előadást, amely egész terjedelmében folvóiratunk e számában olvasható. Január hó 26-án dr. Lechnitzky Gyida rendes tag A nemzeti szellem megnyilvánulása címen írt tanulmányából mutatott be egves részleteket. A dolgozat leglényegesebb részeit folyóiratunk következő számában közölni fogjuk. Március 2-án tartottuk első előadásunkat új előadóhelyiségünkben, a Népegészségügyi Múzeum szép előadótermében. Dr. Schneller Károly választmányi tag .4 mezőgazdasági termelés átszervezésétiek társadalompolitikai jelentősége című tanulmányát mutatta be. Március hó 8-án a Társulat vitaülést tartott. Az előadó, dr. Bernát István, a Társulat választmányi tagja az általános titkos választójog hatását ismertette, a vitában dr. Albrecht Fere?ic,dr. Acsay Tihatnér és dr. Steinecker Ferenc tagtársaink vettek részt. Egy folyóiratban, amely olyan távol áll a magyar lélek megértésétől, hogy ezt ösztönszerűleg valamilyen félhivatalos megnyilatkozással téveszti össze, a szerkesztő indokoltnak látta, hogy szemlerovata élén egyrészt maradisággal, másrészt az őszinteség hiányával vádolja meg vitaülésünk résztvevőit. Sem időnk, sem terünk nincs arra, hogy a rosszhiszeműséggel és a külön világban élő idegenséggel vitába szálljunk. Mellesleg ízlésünk is tiltakozik az ellen, hogy válaszoljunk valakinek, aki nem restelli az előadó korát hánytorgatni fel, aki a nemzeti kibontakozást csak idézőjelek között ismeri, aki nem érzi, hogy nem illik kiszakított kifejezésekből rosszhiszemű torzképet festeni, aki végül jellegzetesen ily hasonlattal fejezi ki kételkedését : Azoknak a polgári nőknek, akik a szabadszerelemről papolnak, majd akkor lehet hinni törekvésük komolvságában, ha az első kisasszonyok törvénytelen bébijükkel megjelentek a korzón». Mi nem egy kisebbség aránytalan előnyeinek biztosításáért harcolunk s nem keressük ennek érdekében a többség szerencsétlenéinek kegvét. Mi, ha a társadalmi arénán küzdők törekvéseit vizsgáljuk, ezt oly szándékkal tesszük, hogy mint a többséghez tartozók, a szerencsétlenek érdekét vigvük előbbre, ami semmiesetre sem történhetik olymódon, hosrv akár a gúnvnak hitvány eszközével, akár lelkiismeretlen lázítással gvülöletre izgassuk őket, alkotmányos és természetes vezetői ellen. Ezt csak az teheti, akinek idegzete nem érzi a magyar testvérharc fájdalmát, mert más testvériség hordozója s a mi megosztottságunkban egy alattomos impérium feltételét látja. A reakcionárius;>-vád is könnyen lepattan hát