Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

136 KÖNYVISMERTETÉSEK mint ahogy annak idején Széchenyivel tették. 1848 előtt a jobbágykérdés megoldását épúgy halasztgatták, épúgy nem tartották időszerűnek, mint most pl. a kötött nagybirtok kérdését. Széchenyi eszméi megvalósultak. A földhitelben érvényesül a váltó ; a társulást a kaszinók és gazdasági célú egyesületek légiói szolgálják. De ma már a hitelprobléma elvesztette magángazdasági jellegét és kiszélesedett a kereső néptéregek pénzzel való ellátásává. Ma nem a vagyon a hitel alapja, hanem a kereseti lehetőség. Megszervezték a vagyontalanok hitelét. A hitel társadalompolitikai eszközzé s ezzel államkormányzati kérdéssé lett. A társulásban pedig inkább csak számbeli eredményeket látunk. Az eszményi célok, az önzetlenség, az áldozatosság meglehetősen elhalványodtak. Nem egy társulat és egyesület, legyen az gazdasági, társasági vagy jótékonycélú, egyes vezetők önző céljait szolgálja s a közérdeket csak palástnak használja. A társas összejövetelek pedig a hiúság, az erőn túl költekezés vásárjai lettek. A társaság sokszor avatkozik politikába, közigazgatásba zárt ajtók mögött — illetéktelenül és felelőtlenül. A társulás hatványozottabb mértékben fokozza a nagyok és hatalmasok, semmint a kicsinyek és gyengék erőinek összefogását. A kartel néha hatalmasabb, mint az állam. A bürokrácia gyakran a maga akaratát teszi a nemzeti akarat helyébe. A közigazgatás, a sajtó, a tőzsde nem egyszer felejti, hogy erejét az összeség szolgálatába kellene állítania s ehelyett öncélúságra törekszik. Minden reform, még a legeszményibb is esendő, mert az ember, aki hirdeti vagy megvalósítja, ugyancsak gyarló. Minden reform magában hordja saját reformját s amit valamikor tökéletesnek hittünk, azt utóbb újjá kell alkotnunk. Széchenyi reformjai se kerülhették el ezt a sorsot. De tanaiból ma is megáll az, hogy az erkölcsi alap a legfontosabb, hogy az embert kötelességteljesítésre kell nevelni és hogy az embereken múlik a népek sorsa. Ebből logikusan következik az a megállapítás is, hogy a külföldi példát mindig óvatosan kell használni, mert a például vett intézmény is csak annyit ér, amennyi tartalmat neki az emberek lelkisége ad. A háború előtti években Gaál Jenő egyike volt azoknak a keveseknek, akik a szocializmussal nem a lenézés, hanem a tudományos felkészültség álláspontjáról foglalkoztak. A szocializmussal szemben Gaál Jenő rámutatott a társadalompolitika ellensúlyozó erejére és sürgette a tervszerű erélyes védekezést. Szerzőnk úttörő volt — alig néhányad magával — azon a téren is, hogy a galileistákkal szembeszállt — ami akkor háládatlan feladat volt —, s rámutatott a korlátlan szabadoktatás veszélyeire. Ellenben sürgette a társadalomtudomány rendszeres iskolai oktatását s Széchenyi eszméit jelölte meg olyan pozitív alapnak, amely köré a társadalmi ismeretek leghelyesebben csoportosíthatók.