Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1932 / 1. szám - SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ
SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ 43 lényegében egység uralkodik a magyar bankrendszerben. Az országos bankvagyonnak alig egy tizedrésze független Budapesttől. 1929-ben a magyar bankok és takarékpénztárak 4-2 milliárdnyi tőkevagyont kezeltek. Ebből 3-1 milliárd volt a fővárosi intézetek kezén, a vidékre maradó I-I milliárdból 557 millió azoknak az intézeteknek a mérlegét alkotta, amelyek budapesti intézetekkel voltak leányintézeti viszonyban. A vidéknek 444 olyan intézete közül, amelyeknek 1929. évi mérlegeit külön-külön is ismerjük, 137 intézetre terjedt ki a budapesti patronátus. A budapesti intézetek tehát a vidék tőkeerős intézeteit igyekeztek felszívni. Ez a 137 intézet 557-5 millió pengőt kezelt, a többi 307 intézet pedig 457-8 milliót. A leányosított intézetek alaptőkéje együtt 40-6 millió pengőt tett, a többieké 44-5 milliót. Az átlag a leányintézeteknél 290.000 pengő volt, az önállóknál 147.000 pengő. A budapesti intézetek tárcájában 1929-ben 16-6 millió pengőnyi vidéki bankrészvény volt, vagyis azok] alaptőkéjének 41%-a. Ez elég nagy befolyást biztosít ahhoz, hogy a vidék hiteléletében az történjék, amit a budapesti vezetőbankok akarnak.1 Budapest befolyásának másik lehetősége a vidéki intézettel szemben a többnyire visszleszámítolási formában adott hitelezés. Ezt többnyire olyan szerződések alapján gyakorolják, amelyek a hiteltadó intézetnek külön részesedést és ezenfelül bizonyos ellenőrzési jogot biztosítanak. A szabad intézetek sorában alig van egynéhány jelentős vidéki intézet, de természetes, hogy ezek nem szegülhetnek szembe az álta1 A nagy budapesti intézetek közül a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 32, a Magyar Általános Hitelbank 25, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 24, a Leszámitoló- és Pénzváltóbank 18, a Magyar-Olasz Bank 11, a Belvárosi Takarékpénztár ugyanannyi, a Magyar Általános Takarékpénztár 8, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár és az Angol-Magyar Bank 3—3, a Budapesti Székesfővárosi Takarékpénztár és a Központi Leszámitolóbank 1—1 vidéki intézetet patronizál. Az érdekeltségek nagyságára és arra nézve, hogy a vidéki leányintézetek mennyivel növelik meg az anyaintézet akciórádiusát, a következő adatok jellemzőek : A Magyar Általános Hitelbank alaptőkéje 41*4 millió P, vidéki érdekeltségeié 8*9 millió, az anyaintézet passzíváinak összege 458 millió, a vidéki hálózaté 114*5 millió. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alaptőkéje 25*0 millió, vidéki hálózatáé 7-8 millió ; az anyaintézet passzíváinak összege 383-1, leányintézeteié 92-8 millió. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 20 milliós alaptökéjével 9.5 milliónyi alaptőkével rendelkező vidéki intézetet patronizál és 268-7 milliós mérlegösszegét a vidéki hálózat 154-5 millióval bővíti ki. A Leszámitolóbank alaptőkéje 12.0 millió, leányhálózatáé 9-9 millió. Az anyaintézet passzívái 203-8 millióra rúgnak, a leányhálózaté 88 miihóra. A Belvárosi Takarékpénztár 12 milliós alaptőkéjéhez 2'8 millió pengőnyi alaptőkéjű vidéki hálózatot kapcsolt be. A többi intézeteknél a vidéki érdekeltség szerepe ezeknél sokkalta kisebb. Mindezek az adatok az 1929. évi mérlegekből valók.