Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

DÉKÁNY ISTVÁN hivatkozhatott, joggal, hiszen kimutatható az illető törvénycikk cikornyás körmondatából, hogy nemcsak dinasztikus közösség áll fenn Ausztria és Magyarország közt, hanem a «kölcsönös» védelem («mutua» defensio) kötelezettsége is. Tehát : támadás esetén segíteni tartozunk. Mi is meg voltunk ugyan támadva a fellázadó nemzetiségek által, de a questio juris mégsem volt vitás. Kossuthra jellemző, hogy az olaszokat leverendő, minő motívum alapján nem adott segítséget. Feltehető, előtte volt nemzetünk érdeke, tehát a nemzethűség motívuma. Felmerült előtte az is, hogy a nemrég még abszolutista osztrák hatalmat alátámasztani nem lesz helyes, mert ránk kerülhet ismét a sor. E három motívumhoz, jogászi kötelezettséghez, nemzethűséghez, politikai megfontoláshoz hozzájárult azonban még egy szempont : az, hogy egész Középeurópa szabadságmozgalmáról van szó, nemzetközi szabadságról. És ez lett a döntő motívum ; sajátoskép nem a nemzethűség, nemzeti érdek külön. Kossuthék kora szerint egy szerződés dacára sem engedhető meg, hogy fegyvereinkkel beavatkozzunk, úgyhogy más nép szabadságmozgalma leszereltessék. íme, egy régen fejlő «politikai liberalizmus)) eszmeköre, egy szervezetten fellépő liberális «érzület» szava volt a döntő ; oly férfiúnál, akiben mindenkép a nemzeti érzés primátusát kell feltételeznünk, döntő lehetett egy nemzetközi politikai liberalizmus, igaz, hogy ez természetesen egy, a nemzeti problémával párhuzamos kérdés megoldását jelentette. A motívumcsoportban uralomra jutott főmotívum különböző erős lehet. A domináns mintegy patriárchális szelídséggel trónolhat a motívumok között ; ez esetben az érzület könnyen feloszlik. Ilyen forog fenn pl. a baráti jószívűség érzületében. Jóindulat valaki iránt, mint érzület megvan, de ez mint pozitív érzület igen gyenge lehet : mint a szélvész elfújja egy hatalmasan előtérbenyomuló érdek.1 Ilyen a politikai barátság érzülete ; tart, míg a helyzet kb. állandó (rebus sic stantibus). A politikai barátság a ((helyzettől függ», érdekbarátság, hacsak (ami ritka) nem vonult be heroikus korszak a politikába, mely mélyebb erkölcsi erőket ébreszt fel s a barátság is heroikus fegyverbarátsággá változik. Az említett jószívű barátság esetében az érzületnek, mint motívumcsoportnak középpontjában enyhe domináns áll; kiterjeszti a maga uralmát több motívumra, mert ha a jószívű barátság boldog tulajdonosa valaminő botlást követett el, amaz enyhe domináns készenlétben tartja az «elnéző» megbocsátás motívumát, de általában az ily enyhe domináns nem hat széles körben a motívumokra. 1 Az érdek és érzület viszonyáról alább szólunk.