Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

12 DÉKÁNY ISTVÁN lélektan kutatóinak és a politikai nevelés híveinek. A «nevelés» kérdését azonban itt nem vonhatjuk be tárgyalásunk keretébe.1 5. Az érzület lényege és fajai. Extenzív és intenzív érzület. Az érzületek lényegét keletkezési körülményeik megfigyelése magyarázza meg a legvilágosabban. E genetikus kérdésre Pfánder, ki a (dényegszemlélet)) kultuszával indult problémájának, nem vetett fényt. Mindenesetre első tény az, hogy az érzület nem jön egy élmény gyorsaságával, mint a megtetszés. Az érzület idők terméke. Abban áll, hogy többféle motívum többízben, sőt gyakran együvé jutott s bizonyos affinitás fejlődött ki. Az «egyszerre» meggyűlölés esete csak látszólagos. A csupán egyszerre meggyűlölttel szemben fennállhat egy érzelem, de ez még nem érzület, amit az is mutat, hogy egy még ki nem fejlődött gyűlölet lehet «rezervált» gyűlölet. Valódi érzületet már élénken érezünk, ez az élénk, beható átérzés — mint már utaltunk rá — hozzátartozik az érzülethez. Úgyszintén az a regényírói beállítás, amidőn valaki ((hirtelen megszeret)) valakit, szintén csak a frázisok birodalmába tartozik ; az ily szeretet igen felszínes, s akaratlanul némi tudatalatti «rezerváltság» tapad hozzá. Az eddigiek alapján immár összetömöríthetjük mindazt egy meghatározásba, amit az érzület lényegére nézve eddig mondottunk : az érzület egyéni élet folyamán kifejlődött motívumok habituális affinitásán felépülő potenciális motívumcsoport. Az egyes motívumok idők folytán rokonok lesznek, egymást támogatják, erősítik, együvé kívánkoznak — ez az első tény, az egymás mellé rendeződés ténye. Az idő, az események, a tapasztalat gyakorisága hozta össze a lelki rugókat,2 s most már rokonokká szomszédosodtak, együtt élnek és együtt hatnak. 1 A neveléstan is csak újabban elemzi a sokat hangoztatott érzület kérdését. (Itt ez irodalmat nem vettük figyelembe.) V. ö. M. Honecker Über das Wesen der Gesinnung. Jahrb. d. Ver. f. christl. Erz. wiss. 1926. 1—41. sk. F. Weigt, Gesinnungsunterr. u. Willensbildung. U. o. 1922. 99—123. és 1923. 94—113. Sander, Die expevimentelle Gesinnungsprüfung. Zeitschr. für angew. Psychol. 17. k. 1920. H. Herchenbach Die Abgrenzung der Begriffe Charakter u. Gesinnung u. die Bedeutg. dieser Abgrenzung f. die Pád. Verstehen u. Bilden című Zeitschr. f. Erz. u. Unterr. I. Jahrg. 201—12. U. ő. Gesinnung cikkSchwarz: Pádag. Lex. 1929. II. 2 A közölt genetikus érzületmeghatározás, illetve egyelőre kezdeti beállítás merőben független akar — eleve — lenni a karakterológiai genetika kérdésétől ; ezt még nem tesszük fel problémaként akkor, amidőn «a karakterológiai genetika terén eddig igen kevés igazi eredményről lehet szó», írja Schütz A. (Charakterológia és aristotelesi metafizika. M. T. Akadémia. 1927. 28.1.). Itt egyben hangsúlyozzuk, hogy az érzület éppen nem valami szabálytalan, tapasz-