Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1932 / 2. szám - Dr. Vonház István: A szatmármegyei német telepítés. Pécs, 1931 [könyvismertetés] - Techert Gyula dr.: Törvényhozói összeférhetetlenség az európai államokban. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadmánya, 1932[könyvismertetés]
222 KÖNYVISMERTETÉSEK ' Dr. Vonház István: A szatmármegyei német telepítés. Pécs, 1931. XIX + 525 1. A román megszállók siettek felfedezni és öntudatosítani a Károlyiak által 1712-től a mult század elejéig nagy buzgalommal betelepített szatmári németséget. Vonház professzor most hangyaszorgalommal és türelemmel feldolgozta a telepítések adatait, feltárva a sváb és frank ősök származási helyét s a német telepek összeírásaiból megállapítható németséget. Műve kevés történetírói érzéket árul el, inkább lelkiismeretesen csoportosított adattár, amelyből a települések lefolyása csak igen halványan bontakozik ki. Többet látunk a munka nagyobb részét tevő okmánytárból. Vonház nem vitán felüli jogosultsággal a telepes községek katholikus népességét azonosítja a svábsággal s így negyvenezerre teszi a szatmármegyei németséget. Ez talán még faj élettani alapon való osztályozás mellett is túlzás, hiszen 1910-ben mindössze 6.600 németajkú egyén volt a vármegye egész területén! A kötet végén megkapjuk a sváb családok névtárát is. Szociológus nem sok hasznát fogja venni ennek a monográfiának. P. P. Techert Gyula dr.: Törvényhozói összeférhetetlenség az európai államokban. Gr. Hunyady Ferenc előszavával. 1932. 861. — A Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadmánya. Techert összehasonlító j ogi tanulmánya az európai államok összeférhetetlenségi jogrendszereiről a magyar közvélemény számára a legaktuálisabb pülanatban jelent meg. Hunyady Ferenc gróf pregnáns előszavában helyesen mutat reá arra, hogy a visszaélések nemzetközi jelenségek, egykorúak parlamentárizmus történetével és annak szükségképpeni velejárói. A tisztviselői összeférhetetlenség mellé a merkantil-mobil kapitalizmus által uralt utolsó évtizedekben kinőtt az érdekeltségi összeférhetetlenség provokáló jelensége is. Techert tanulmányában az egyes európai államok parlamentáris rendszerét és összeférhetetlenségi jogalkotásait közli, úgyhogy tanulmánya jóval több, mint amennyit címe sejtet. Megtudjuk belőle, hogy a törvényhozó hatalmat, milyen választójogi törvények alapján választott törvényhozások gyakorolják, egy- vagy kétkamarások-e ezek, mi a képviselők létszáma, a lakossághoz viszonyított arányszáma és mennyi a képviselői fizetés. Emellett közli a képviselői vagy felsőházi összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket. Az összeférhetetlenség kodifikációja általában minden európai államban egyöntetű, a két alaptípus is egyforma, ami természetes is, hiszen nagyjában azonosak a viszonyok és a parlamentárizmus funkcionális kérdései. Nagyon érdekes lett volna, ha az egyes államok összeférhetetlenségi törvényeinek ismertetése mellett azok gyakorlati eredményeit és a vonatkozó