Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - EGY ÚJ VÁLASZTÓJOGI TERVEZET

212 KÖNYVISMERTETÉSEK vénye, a horogkereszt alatt az egykori dobost, Hitlert, a nemzeti forradalom dobosát. Hitler pártjának szervezete katonai szellemű és jellegű. Jellemzi a tagok feltétlen engedelmessége s merev katonai fegyelme, a kisebbrangú vezetőknek a magasabbállásúakkal szemben való teljes felelőssége mindamellett minden többségi kényszertől független, önálló cselekvési és párancsolási joga. A párt egész munkássága egy helyre, Münchenre van koncentrálva. Helyicsoportok is csupán csak akkor alakíthatók, hogyha a müncheni központi vezetőség tekintélyét feltétlenül elismeri. E katonai szervezettel a tömegnek Hitler merev fegyelmet adott, a számoknak pedig olyan szervezetet, amely őket lelkesíti s vezeti. Védelmi szervezeteik és támadó osztagaik pedig egészen katonai jelleggel vannak megszervezve. E szervezetek tagjainak száma körülbelül ioo.ooo-re rug. Hitler hasonló erősfegyelmű szervezeteket létesített az ifjúság, főiskolai diákság, a nők s a különböző foglalkozáshoz tartozók körében is. (Pl. vannak nemzeti szocialista tanítók, orvosok, jogászok stb.) Ezek az egyes szervezetek országrészenként szövetségekbe tömörülnek. Az egész párt szellemi vezetését a müncheni központ intézi Hitler legfőbb vezetésével. Ez a számra és szervezetre olyan jelentős és egyre növekvő hatalom nem csupán valamiféle német játék- és sportegyesület. Jelvénye a horogkereszt, új világnézet szimbóluma. F. J. Sylvain Asch: Monnaie et Fináncé. Paris, Alcan (Les Questions du Temps Présent), 1932. 134 lap. S. Asch ama közgazdasági írók közé tartozik, akik a mai súlyos gazdasági válság okát a pénz oldalán keresik. A szerző szerint : a tartós válságot mindig a pénz, illetőleg a fizetőeszközök idézik elő. Az aranyon alapuló pénz- és hitelrendszer és a termelt árumennyiség között semmiféle szerves összefüggés nincs. Minthogy a pénzmennyiség, amelytől a jövedelmek nagysága függ, nem áll arányban a forgalomba kerülő javak mennyiségével, az egyensúly megbomlásának be kellett következnie. A pénz az országon belül akkor felelhet meg feladatának, ha értéke állandó és mennyisége a jövedelmi és árszínvonal fenntartására elegendő ; külföldi viszonylatokban pedig : ha lehetővé teszi, hogy az ország — termelési feleslegének értékesítésével — külföldi kötelezettségeinek eleget tegyen. A külföldi adósságok fizetése ugyanis megoldhatatlan probléma lett a háború után, mert a hitelező államok árut nem hajlandók elfogadni, az adós országok pedig arannyal fizetni képtelenek. A tennivalók ismertetése előtt a szerző szellemesen vizsgálja a pénz különböző fajtáit és funkcióit. Megkülönböztet «passzív» és «aktív» pénzt. A «passzív» pénz nem befolyásolja az árszínvonalat. Ilyen passzív pénz az, amelyet a jegybankok különböző kereskedelmi műveletek lebonyolítására bocsátanak ki (monnaie-transaction), vagy amellyel az időszakonkint