Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - EGY ÚJ VÁLASZTÓJOGI TERVEZET

FIGYELŐ 203 ma a szavazás titkosságában és a választói jognak ehhez simuló rendszerében a népakarat igazi érvényesülésének és a demokrácia tisztaságának biztosítékát látja)), — állapítja meg a tervezet. A nemzeti alkotmány keretei és a demokrácia tisztasága alkotják azt a két alappillért, melyen a tervezet felépül. A javaslat, mely mint maga is mondja, nem részletekbe menő kodifikációs munka, mert az nem is lehet feladata, csupán alapelveket szegez le. A választói jogosultság kérdésében az az álláspontja, hogy megőrzi a jognak eddig már megadott kereteit, de további jogkiterjesztést feleslegesnek tart, mert a választók jelenlegi létszáma (2,539.000) már amúgy is szélső határt jelent s a választók számában az írni-olvasni tudásnak általánossá válása nagy automatikus emelkedést fog okozni, valamint a választói névjegyzékek pontos és körültekintő összeállítása rendén ez a szám jelentékenyen megnő. E két tényező révén adva van tehát az a végső határ, amelyen túl a jogkiterjesztés már magát a jogot tenné értéktelenné. A választhatóság feltételeit szintén úgy kívánja szabályozni, mint az eddig volt: a korhatár 30 év azzal az eltéréssel, hogy 26 év a korhatár az egyetemet vagy más főiskolát végzett férfiúnál vagy nőnél. Mind az aktív, mind a passzív választójog kizárási okai változatlanok. A választás a tervezet szerint titkosan, kerületi lajtsromok alapján és az arányosság elve szerint történnék. A tervezet e tekintetben teljesen eredeti, mert szerencsés kombinációja az egyéni kerületi és a lajstromos választási rendszernek. A választó ugyanis a lajstromon vagylagosan kettős szavazatot gyakorolhat. És pedig szavazhat a lajstrom által feltüntetett pártra vagy pedig a lajstromon szereplő bármely jelöltre, akit elsősorban kíván mandátumhoz juttatni. A mandátumok felosztásánál kívánja érvényesíteni ezt az elvet akképpen, hogy elsősorban azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik személyükre eső szavazatokkal, külön-külön, elérik a választói méterben kifejezett osztószámot. Ha ilyen jelölt nincs vagy pedig az a helyezési sorrendben nem az első, akkor a még fennmaradó mandátumok szétosztásánál a helyezési sorrend az irányadó, úgyhogy sorrend szerint egészül ki a személyi szavazat a lajstromra esett szavazatokból. A tervezet a képviselők számát is lényegesen leszállítja, összesen 200 képviselőre, akiket a következő 10 kerületben választanának : 1. Budapest székesfőváros 24 képviselőt, 2. Pest vármegye (beleértve Budapest környékét) és Kecskemét város 30 képviselőt, 3. Alföldi kerület : Baja, Hódmezővásárhely és Szeged városok, Bácsbodrog és Csongrád vármegyék 10 képviselőt, 4. Alsótiszai kerület : Békés, Bihar és Csanád-Arad-Torontál vármegyék 15 képviselőt, 5. Felsőtiszai kerület : Debrecen város, Hajdú, Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegyék 13 képviselőt, 6. Hevesjásznagykunsági kerület : Heves és Jásznagykunszolnok vármegyék 16 képviselőt, 7. Felvidéki kerület : Miskolc város, Abauj-Torna, Borsod-GömörKishont, Nógrád-Hont és Zemplén vármegyék 18 képviselőt, 8. Alsódunán-