Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - GOETHE NAGYSÁGA

172 NÉMETH LÁSZLÓ vonalait legalább olyan jól látta, mint életrajzírói. Kiről mondhatjuk el ezt elődei közül? Önismerete kísérteties. A legtöbben azért nem ismerhetjük meg magunkat, mert máskép szemléljük a világot s máskép lelkünket. Azt, ami bennünk történik, nem tudjuk összehasonlítani azzal, ami kívülünk folyik. Lelkünk egyik részével figyeljük a másikat s mindig csak részleteket csípünk el részletek tükrében. Goethének az önmagára irányított figyelme is, azt lehetne mondani, szociális. Neki Goethe nem tó, amelyben mint pszichológus horgászkodik, hanem ember az emberek közt, akinek minden tulajdonsága egyszersmind elhelyezkedés is a világban : viszony. SZÍVÓS önelemző, de önelemzéseivel kívülről mintázza meg magát, az eredmény nem Goethe-komplexumok, hanem egy Goethe-szobor. Nála az önelemzés önformálás is. Kritikai érzéke ellenőrzi magatartását, magatartása alkalmazkodik kritikai ideáljaihoz. Azok közé a mesteremberek közé tartozik, akik csaknem mindent megtudnak csinálni; nemcsak a technikai nehézségeket gyűri le, hanem a legváltozatosabb kritikai ideálokat is ki tudja művel szolgálni. Elsőrangú hadvezér, aki vállalata előtt számba veszi az ország és az ellenség természetét, ismeri a maga erejét és hadi tervébe belekalkulálja a tulajdon zsenialitását is. Nyugodt és biztos. Csak ilyen nyugodt és biztos ember vállalkozhatott a németség «meggörögítésé»-re, erre a vakmerő szellemi hadmenetre, melyet a kultúrtörténet moszkvai hadjáratának lehetne elnevezni. Goethe kiváló író lehetett volna e tudatosság nélkül is, Goethe-vé azonban csak ezzel a tudatossággal lehetett. Művei egy részét megírhatta volna enélkül s ha tehetsége sodrára hagyja magát, talán még tisztább, igazabb művek is kerülnek ki a keze alól; de a műveknek azt a rendszerét, azt a szellemi világbirodalmat, amelyet a Goethe név takar, csak ez a tudatosság hozhatta létre. író, aki nemcsak nőtt, hanem szabályozta is növekedését. Az embernek van szeme, füle, helyzetérző szerve ; Goethének azonban nemcsak helyzet-, hanem növekedésérző szervei vannak. Mint ahogy lehúnyt szemmel is meg tudjuk mondani, milyen helyzetben van a karunk, Goethe mások segítsége nélkül is érzi lombkoronája szélső ágain a növő tenyészkúpokat s derekában az évgyűrűk feszengését. Művei igazítások az előző Goethe lombsátrán s gondolatai egyetlen kerek árnyékot szolgálnak. Ahogy a jó dráma jeleneteiről mondta : művei önmagukban is jelentősek, de még jelentősebbek abban a nagy műben, melynek ők csak más-más formában írt versszakai. Goethe : életrajz művekben. Részben az ő életrajza, részben mindenkié : ifjúság, férfikor, öregség, Die Jahreszeiten gigászi méretekben. E tudatosság teteje : a Dichtung und Wahrheit. Goethe férfikora derekától szinte kínos eltökéléssel fejleszti magát ; kialakul