Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

A ZSIDÓK VOLTAK-E A «MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓD) 125 abban a néhány országban is, ahol a zsidók megmaradtak földbirtokaik tulajdonjogában és szabadon kereskedhettek, tevékenységükben széles teret foglaltak el a kölcsönmüveletek. Futólagosan rá fogunk most mutatni szerepükre az országok eme két csoportjában a XII. és XIII. század folyamán. A zsidók, mint pénzkölcsönzők, virágkorukat élték a XII. században egyes országokban, különösen Angliában, hála annak a hallgatólagos békének, amelyet az uralkodók pénzszüksége magyaráz. A XII. század végétől kezdve azonban s a XIII. században már teljes nyiltsággal, a keresztények sikeres versenyt fejtettek ki velük szemben s jóformán semmi mást nem hagytak meg a kezükben, mint kis kölcsönök folyósítását magánosok részére. Míg azután a keresztény bankarisztokrácia (pontosabb kifejezéssel élve : az üzleti arisztokrácia általában) felvirágzott, a zsidó «népségnek» kiűzetés, vagyonelkobzás, legyilkolás lett az osztályrésze. Ebből következik, hogy a zsidóságnak nem is volt az módjában, hogy rajta hagyja bélyegét a kereskedelmi és pénzügyi eljárásokon. Az egyetlen kétséges pont annak megállapítása, vájjon a lombárdok technikáját nem az őket megelőző zsidók technikája befolyásolta-e, vagy nem játszott-e közre az a körülmény, hogy a lombardok zsidó személyzetet is alkalmaztak. Egyébként azonban, ha ennek a kérdésnek eldöntéséhez teljesen hiányoznak is az adatok, a dolognak nincs nagy jelentősége, mert hiszen a lombárdok pénzkölcsönzési technikája nem tartalmazott semmi újítást. Az aragóniai királyságban, Narbonneban, Marseilleban, a helyzet az előbbitől eltérő volt. A XI. és XII. századból eredő igen nagy számú iratok, amelyek az aragóniai zsidókról szólnak, főként a földbirtokaikat említik ; az iratokból kitűnően, különösen kis- és középbirtokaik voltak, kivételesen azonban nagybirtokaik is. A zsidók kézművesek, kiskereskedők voltak különösen Alcaceriaba.n (az arabok Kisariája. \), közvetítéssel foglalkoztak, sőt nemzetközi kereskedést is űztek, hála értelmességüknek és vallásuknak, amelynek hatása alatt kevésbbé elítélendőnek és kellemesebbnek tekintették kapcsolataikat a muzulmánokkal. Azok az okiratok azonban, amelyeket ebből a korból Barcelonában találtunk, semmiképpen sem engednek többre következtetni, mint a már előbb ismert okiratok, vagyis nem amellett szólnak, mintha a zsidók határozott befolyást gyakoroltak volna a kapitalizmus technikájára, hacsak nem abban a mértékben, amelyben, mint pénzkölcsönzők, megközelítették a mi pénzembereinket : ilyen például annak a zsidónak az esete, aki 1200-ban komoly biztosítékok kikötése mellett tőkét szerzett egy marokkói út céljaira és a visszafizetést abban a pénzben irányozta elő, amelyet a királytól fognak felvenni, vagy ilyen annak a másik zsidónak az esete, aki bérbe vette