Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása

AZ ÉRTELMISÉG VÁLSÁGÁNAK GAZDASÁGI HÁTTERE 37 vezményeknek átfogóbb rendszere alakult ki, egészen frappánsan igazolódik az a gondolatmenetünk, mellyel az értelmiség válságának társadalmi hátterét igyekszünk megrajzolni. Az 1918/19. évi nagy hallgatói létszámnak is még 237%-a köztisztviselő szülők gyermeke, sőt ez az arányszám nyílván még jóval magasabb lett volna, ha tudnók, hogy a tisztviselői nyugdíjas szülőknek mekkora része volt köztisztviselő, vagy köztisztviselő özvegye. Híven azonban a századforduló után adott jellemzéshez, az iparforgalmi tisztviselők gyermekei is úgy részesedtek most a főiskolai hallgatóság tömegében (16-0%), mint soha korábban. De a legszembeötlőbb mozzanata a háború végefelé és háború után észlelt fejlődésnek mégis az a szinte elementáris roham volt, melyet az egyes gazdasági életpályákon önálló egzisztenciát folytató elemek gyermekei indítottak meg az egyetemek ellen. A többször idézett s a háború után következő első tanévben az egyetemi hallgatóságnak 157%-a a kereskedelem, hitel vagy közlekedés körébe tartozó önálló vállalkozók gyermeke volt; n-3%-a pedig iparosoké, jelezve azt, hogy azok a törekvések, melyek bizonyos népességi rétegeinkben már a háború előtt mutatkoztak s melyek az anyagi érvényesülés biztosítása után a szellemi pályákon való szupremáciát is birtokba akarták venni, nemcsak változatlan, hanem még fokozódó erővel érvényesültek. S bizonyára még virulensebb erővel léptek volna fel a következő években, ha bizonyos szabályozások ennek útját nem állják. A társadalom alább rétegezett elemeinek ez a felfelé irányuló nyomása azonban, mely amint láttuk, nem a háború után fogant meg, a háborúnak népesség- és társadalomátalakító hatásai által is minden bizonnyal tápot kapott. A háború minden borzalmassága ellenére : a társadalmi különbségek kiegyenlítődésének, a demokratizálódásnak eszköze volt. A hősi halál sok ezer fiatal magyar ember életét vágta ketté, s ritkította azoknak elméleti sorát, kik a háború után főiskolai tanulmányokat kezdtek vagy folytatták volna megkezdett egyetemi éveiket. Az elesett hősök egyszer s mindenkorra kit épődtek a magyar értelmiség egy kor-ma jd képviselői közül. Ha hiányuk mégsem érződött meg a háború végén az egyetemi ifjúság számában, ez csak azt bizonyítja, hogy azok az erők, melyek a magyar egyetemi ifjúság számát formálták, szinte a halált is legyőzték. Az elesettek helyébe új rendek kerültek. A szorosan vett értelmiség szinte minden erőtartalékát, fiúgyermekei mellett most már leánygyermekeit is az egyetemekre küldi. De azok a népességi rétegek, melyek egyszer megízlelték azt a más levegőt, melyet az értelmiségi pályák képviselői beszívnak, szintén nem nyugvó buzgósággal törekedtek ott a maguk helyét biztosítani. Az 1918/19. év után átmenetileg csökkent az egyetemi ifjúság