Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása

AZ ÉRTELMISÉG VÁLSÁGÁNAK GAZDASÁGI HÁTTERE 29 magukba felsőbbrendű ismereteket, indulnak el, — ki-ki a maga pályájára. De nem érdekes bizonysága-e e mozgalmas képnek az, hogy a mult század hetvenes éveinek első felében átlag jóval több (3087) volt a jog- és államtudományi hallgatók száma, mint jó 20 éven át később, amikor számuk alig-alig haladta meg (vagy meg sem haladta) a 2500-at. Csak a millenáris évet követő években kezd ismét egyenes vonalban felfelé törni a jogászifjúság száma s ér el most 6000-nél is nagyobb értékeket, hogy azután a század második évtizedének elején a nagy tülekedés ellanyhuljon és helyet adjon a más pályákon észlelt konjunktúrák kihasználásának. Mert kétségtelen pl., hogy az orvostanhallgatók száma megcsökkenésében, ami a 90-es években és a 900-as évek elején is jelentkezett, jó része volt az ú. n. jogi pályák szándékolt megrohanásának. De másfelől nagyon valószínű az is, hogy a jog- és államtudományi karok és a jogakadémiák tantermeiből vonódott el annak a hirtelen megduzzadt hallgatóságnak bizonyos csoportja, mely a világháborút a megelőző 10 éven keresztül szívós kitartással az orvosi diploma elérésének védő övezetét ostromolta. Hasonló tüneteket tapasztalhattunk a mérnök hallgatóság felvonulásában is. Itt azonban az emelkedő hullám már a 90-es évek vége felé tornyosulni kezdett, a háborút megelőző években pedig éppenséggel tetőzött, noha a műszaki pályák természetében rejlő okok következtében a műegyetemre tóduló ifjúság nem fűzhetett tanulmányaihoz olyan reményeket, mint az orvosi tudományokat búvárló ifjúság, mely a maga jövőjét — a korlátlan versenyre alapozva — sokkal szebb színekben festhette meg, mintsem a mérnökifjúság. 2. A kiegyezést követő korszak alapozta meg az értelmiség eljövendő válságát. Hiba volna azonban a régi Magyarország gazdatársadalmi fejlődésében mutatkozó ezeket a tanulságokat, melyeket egyébként a filozófiai karok hallgatóságának adatai is megerősítenek, csupán és kizárólagosan a közgazdasági élet fellendülésével magyarázni, vagy az állami és autonóm igazgatás szükségleteinek fokozódásával. Egyéb, mélyebb : a társadalmi élet struktúráját irányító hatóokok is működtek ekkor közre a legmagasabb kvalifikáció]ú és értelmi ifjúság számának szaporodásában. Ezekről meg kell emlékeznünk. Különben nem tudnók megérteni azokat az okokat, melyek az értelmiság mai válságának előidézésében ludasak. A kiegyezés előtt álló Magyarországon nem volt több az egyetemi hallgatók száma, mint 3330. Túlnyomórészt jogászifjúság voltak. Orvosnak hatodrészük sem készült; mérnöknek egy tizedrészük sem; tanárnak kevesebb, mint huszadrészük. Az alkotmányát visszanyert Magyarországon azonban a főiskolai hallgatók száma a mult század