Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

l6 KORNIS GYULA IV. Közben a szellemi munkások serege szinte geometriai arányban növekszik. Egyre nagyobb a középfokú iskolát s egyetemet vagy más főiskolát végzettek száma. Malthus már száz évvel ezelőtt féltette az emberiséget a túlszaporodástól s a születéseknek észszerű számra való korlátozását, mai szóval: racionalizálását ajánlotta a baj preventív gyógyszeréül. Azóta a tudomány és a technika fejlődése az emberi megélhetés és munka forrásait megsokszorozta s a társadalom szerkezete mégis megbillent : a fizikai proletariátus mellett a szellemi proletariátus óriási tömegének réme súlyosodik az emberiségre. Az emberiség fejlődése elsősorban az emberi szellem korlátlan kibontakozása. A kultúra haladása abban áll, hogy mind több ember, mind nagyobb mértékben fejleszti ki a benne rejlő szellemi energiákat. A kultúrának ezzel az etikai eszményével összhangban van a demokráciának jogi s politikai elve : minden egyénnek — tekintet nélkül arra a társadalmi rétegre, melyben született — egyformán meg kell adni a lehetőséget a benne szunnyadó tehetségek kibontakoztatására, minél teljesebb kiművelésére, hogy a társadalom szervezetében azt a helyet tölthesse be, amely képességeinél fogva joggal megilleti. A politikai demokráciának erkölcsi alapja a kulturális demokrácia, mely mindenki számára a művelődésben potenciális egyenjogúságot biztosít, még pedig ma már nemcsak az elemi, hanem a magasabb fokú ismeretek és készségek terén is. Ahol a demokrácia elve igazán és mélyen megvalósult (mint pl. az Egyesült-Államokban), ott a középfokú oktatás is már ingyenes. Valamennyi állam, főkép a világháború óta, nagy erőfeszítést tesz a műveltség és a demokrácia egybehangzó kultúrpolitikai követelményének kielégítésére. A legtöbb művelt állam a 16—18-ik életévig terjeszti ki a népiskolai kötelezettség korhatárát, az új népiskolák ezreit állítja fel, az új tanerők nagy számát alkalmazza, az oktatás módszerét mindenütt gondosan javítja, az analfabetizmus ellen komoly stratégiával vonul fel. A népoktatásügynek ez az intenzív fejlesztése egymagában is sok olyan ember számára nyitja meg a szellemi pályák kapuját, akik előtt ez a lehetőség régebben elemi műveltség híján mindörökre zárva maradt. Azonban az utóbbi évtizedekben a középiskolák és középfokú szakiskolák száma s tanulóinak serege is a leggyorsabb ütemben emelkedik. Angliában az 1902-iki törvény óta hatalmas lendületet vett a bejáró középiskolák (Day-Schools) fejlődése, mert ez a törvény az állami segélyt ahhoz köti, hogy a tanulók 25%-a tandíjmentes legyen. A világháború óta megsokszorozódott a Day-Schoolok és tanulóik száma. 1904-ben Angliának még csak 575 ilyen fiú- és leány-