Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

14 KORNIS GYULA kedik a törvény a munkaadók és munkások viszonyáról, a munkástanácsokról (Bezirksarbeiterráte, Reichsarbeiterrat), a fizikai munkásokra vonatkozó szociálpolitikai alapelvekről, de egy árva szót sem szól a szellemi munkások érdekeinek védelméről, munkára s eltartásukra való jogáról. Milyen orvosszert alkalmaz az európai szociálpolitika a szellemi munkások bajaira? Hogyan csökkenti ezek munkanélküliségét? Mind az állami-községi, mind a magángazdálkodás európaszerte lényegesen apasztja szellemi munkásainak, tisztviselőinek számát. Szanálás, B) lista, halálozás vagy nyugdíjazás esetére tervszerű létszámcsökkentés, takarékos racionalizálás — ezek a munkanélküliséget csak fokozó «orvosszerek». Az elbocsátások vagy korai nyugdíjazások megölték az apákat ; a további létszámapasztás, a megüresedett állások sorompóinak lezárása most meggyilkolja tanulmányaikat elvégzett fiaikat is. Az államnak és a községeknek, mint legnagyobb szellemi munkaadóknak, pénzügyi helyzete olyan, hogy a tisztviselők számát a minimumra zsugorítani kényszerülnek. A gazdasági krizis ugyanerre az eljárásra kényszeríti a szellemi munkaerőket alkalmazó magánvállalatokat is. Rémesen amputált országunkban fokozza a bajt az elcsatolt területekről ideözönlött szellemi munkásoknak nagy tartalékserege. A közhivatalok ajtai az intelligencia előtt bezárultak. A szabad pályák is telítve vannak : az ügyvédek ügynökösködnek, az orvosok nagy tömege hiába várja a beteget, a végzett mérnök sokszor villamos kalauznak szegődik; a festő, szobrász, építész hiába sóvárog állami vagy magán megrendelés után, a szín- és zeneművészek hiába ostromolják az igazgatókat állásért, az írók jórésze hiába írja könyveit vagy cikkeit. A fizikai munkanélküliség mellett ott sötétlik a szellemi munka aggasztó válsága. De ezt a válságot intézményszerűen nem iparkodik enyhíteni a szükségmunka, a munkanélküli segély, a munkanélküliség esetére való biztosítás s hasonló intézkedés. A népek lelkiismeretében a munkára való jog — úgy látszik — egyelőre csak a fizikai munkások kiváltsága. A szellemi munkának ez a válsága az értelmiségi réteg, a nemzet életére annyira sorsdöntő középosztály pusztulásának biztos útja. Szovjet-Oroszország ezt a pusztulást erőszakkal siettette, amikor az orosz nemzeti-történeti tudatot hordozó középosztályt kiirtotta ; Európa számos országában ezt a munkát a gazdasági viszonyok természetes folyamata a történetnek lassabban váj ó-maró erejével végzi. A munkásoknak is, mint minden polgárnak, megvan a szervezkedési joga. Az ipari forradalmat természetszerűen nyomon követte a munkásmozgalom, mint az újkori történet egyik legnagyobb társadalmi megmozdulása. Az ipari munkásság országosan, majd nemzetközileg szervezkedett. A szervezkedésnek, a munkásszolidaritásnak