Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

272 Ihrig Károly igénybevegyék annak a gazdasági műveletnek véghezvitelében, amelyre a szövetkezetet alakították; tehát például a fogyasztási szövetkezetnél, hogy tényleg annál vásároljanak. Ennek a funkciónak kielégítő teljesítése szinte létfeltétele a szövetkezet fennmaradásának, legalább is sokkal nagyobb jelentőségű, mint más gazdasági célú korporációknál, tehát például a részvénytársaságnál. Utóbbinál a tagok (részvényesek) végrehajtási funkciója tulaj donképen kimerül a részvénytőke befizetésével; legfeljebb a részvényest megillető ellenőrzési és irányítási, tehát technikailag véve a szavazati jogok gyakorlása számítható még ide. De a részvénytársaság sikeres működése a tagok végrehajtási funkciójának gyakorlásától független és semmi más részvételt a részvényestől nem kíván. Ezért sorozza Wíese is (I. m. 182. old.) a részvénytársaságokat a „nem valódi" csoportokhoz. Ellenben a szövetkezetnél már a tőke összehozásának feladata is inkább nehezedik minden egyes tagra. Az egész saját tőkét nekik kell rendelkezésre bocsátaniok, itt a nagy nyereség reményében a tőke nagyrészét lejegyző „nagyrészvényes" vagy finanszírozó típusa ismeretlen; emellett pedig az egyes tagra eső tőkerész befizetése is nagyobb erőfeszítést jelent, tekintettel arra, hogy többnyire olyanokból áll a szövetkezet, akiknek tőkéjük nincs. Ehhez járul, hogy az igazi szövetkezetnek a tagokra mint üzletfelekre is szüksége van; addig él, mig tagjai nála vásárolnak, általa értékesítenek. Ez pedig a tagra nézve megkötöttséget jelent: nem válogathat, kivel köt üzleteket, nem mehet a legközelebbi céghez, stb., szóval e kötelezettségből kényelmetlenségek adódnak, tehát bizonyos áldozatok még akkor is, ha a szövetkezet egyébként eredményesen, tehát a tagra nézve előnyösen működik. Sokszor ennél nagyobb áldozatokat is vár tőle a szövetkezet: ha például a megindulás nehézségei miatt eleinte nem tud előnyt nyújtani a vállalkozóval szemben, vagy mikor a versenytárs vállalkozó a szövetkezet tönkretétele céljából átmenetileg kedvezőbb feltételeket kinál és a tagnak ez alatt az idő alatt is ki kell tartania a szövetkezet mellett. Maguk az előnyök sem mindig igazolhatók,*- sőt azt mondhatjuk, hogy annál kevésbbé tűnnek ki, mennél eredményesebben működik a szövetkezet. A szövetkezetek legnagyobb eredménye ugyanis épen mindig az, ha arra késztetik a vállalkozói szervezetet, hogy maga is konciliánsabb legyen az általa kiszolgáltakkal szemben; vagyis: a fogyasztási szövetkezet nemcsak a saját tagjait szolgálja ki kedvezőbben, hanem versenyével az általános kiskereskedelmi árszínvonalat is lejebb szállítja; vagy a poolok nemcsak tagjaiknak biztosítanak