Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - SZABADOKTATÁS AMERIKÁBAN

252 Kornis Gyula különös hangsúlyával. De az amerikanizálás mozgalma nemcsak a bevándoroltak gyermekeit iparkodik beolvasztani, hanem ezek szüleit is az iskolánkívüli népművelés eszközeivel. Amikor az Unió a világháború drámájába aktíve beleavatkozott, csak akkor vette észre, hogy a sok idegenfajú tömegek miatt nincs meg a „nemzeti biztossága és egysége" (national safety and unity). Kitűnt ugyanis, hogy a hadseregbe besorozott állampolgárok közül minden 13-ik nem tudta még az állam nyelvét. Felismerve a kérdés döntő nemzeti jelentőségét, az egyes államok gyorsan gondoskodtak esti iskolákról, hogy ezek az angolul nem tudókat, pláne az idegen analfabétákat oktassák s az Americanization Work-öt elvégezzék. California külön tanítókat is képez ki bevándoroltak oktatására, akik egyben az amerikai nemzeti ideálok tolmácsai is. Régebben a bevándoroltnak politikai naturalizálása, amerikai állampolgárrá avatása igen egyszerű, csak a jelentkezésen alapuló aktus volt. Most a hatóság megköveteli, hogy a jelentkező előbb végezze el az amerikanizáló állampolgári tanfolyamot, ahol nemcsak az angol nyelvet kell írásban is elsajátítania, hanem egyszersmind meg kell ismerkednie az amerikai élet és intézmények sajátos géniuszával is. Amikor az Egyesült Államok így megkövetelik nemzeti géniuszuk ismeretét, mint az állampolgárság előfeltételét, nemcsak a nemzeti egység érdekére hivatkoznak, hanem a szinte vallásos kultusz tárgyát alkotó demokráciára is. A demokrácia elve megköveteli, hogy aki az állami élet teljes jogú tényezője akar lenni, az ismerje meg alaposan az államot és intézményeit, ismerje meg a polgárok jogait és kötelességeit. De viszont az állam alkalmat is ad az esti tanfolyamokon ezen ismeretek megszerzésére. Nem is igen kell az idegenajkúakat a részvételre buzdítani: a saját érdekük, hogy minél előbb s minél tökéletesebben alkalmazkodjanak annak az új életnek formáihoz, amelybe sorsuk vetette őket s amelyben csak úgy tudnak boldogulni, ha szellemét valóban magukba szívták. Ezért nem éleződik ki itt a heves amerikanizálódás ellenére a nemzetiségi kérdés úgy, mint Európában. Itt csak az boldogul, aki alkalmazkodik. Ezért mindenki alkalmazkodik. Magában New-York városában 95 iskolacentrumban kb. 75.000 idegenajkú tanulja az angol nyelvet és az állampolgári ismereteket; a város e célra 750.000 dollárt áldoz. A beírtak közt sok az analfabéta bevándorolt. Egyébként az amerikai iskolánkívülí népművelésnek különös gondja van az írástudatlanság leküzdésére. Az 1920-iki népszámlálás még majdnem 5 millió tiz éven felüli analfabétát mutatott ki, akik közül mintegy másfél millió volt a bevándorolt. Az írástudatlanoknak államok szerint való megoszlása nagyon egyen-