Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

232 Folyóiratok szemléje Plenge hangsúlyozza, hogy a társadalomról való objektív ismeret­szerzésnek meg kell előznie a módszertant. Mint a szociológia keretét először a társadalom egészének szociológiáját, azután a társadalom alkatának szociológiáját kell kidolgozni. Ezeken kell felépülnie a pantologiai szociológiának. Július Kraft „Soziologie oder Soziologismus" cimen Mann­heimnek Ideológia és utópia című tanulmányát veszi kritikai elem­zés alá és az ú. n. Wissenssoziologie tarthatatlanságát mutatja ki. W. Imiéla-Gentimur rövid tanúlmányában (Das Naíionali­tatenproblem der russischen Revolution} az orosz nemzetiségi politika jelenségeit vizsgálja. Arra az eredményre jut, hogy a bolsevikiek az európai és amerikai tőkével vívott küzdelmükben kénytelenek olyan nemzetiségi politikát s olyan ázsiai politikát folytatni, amely az új szláv-turáni Oroszország útját egyengeti. Július R. Kaim: Die Juden von Salonik. Szaloniki spanyol-zsidó lakossága négyszázéves úgyszólván válto­zatlan jólét és virágzás után az utolsó húsz esztendőben nagy válto­záson ment át. Míg a török uralom alatt a kereskedelmen kívül, ame­lyet teljesen kezükben tartottak, úgyszólván minden pályán érvénye­sültek s alsóbbrendű rétegeik is jól megéltek, mert az evezősök, a ki­kötő vítorláshajósai és a rakodómunkások szinte kizárólag közülük kerültek ki, addig a lausanne-i békekötés óta a zsidóság sorsa mind­jobban hanyatlik. Mitegy másfél millió görög csatoltatott Törökor­szágtól Görögországhoz. Ezek a létért vívott küzdelmet igen élessé tették. A Szalonikiben és környékén letelepedett görögség veszedel­mes gazdasági versenytársnak bizonyúlt a kereskedelemben is, de kü­lönösen a többi munkaterületen. A partmenti hajózás, evezés és teher­hordás ma már szinte teljesen a görögök és törökök kezébe jutott, Az ipari konkurrencia szintén a spanyol-zsidók vereségével végződött, akik közül sokan proletár-sorba jutottak. A tőke Franciaországba, Amerikába, Törökországba és Palesztinába húzódott ki s a zsidók száma, amely nemrégen a százezret meghaladta, a nagy kivándorlás következtében 40.000-re csökkent. Ezek 1929 novemberében alakították meg a szociáldemokrata pártot. A cionizmus is terjedt. A zsidóság társadalmilag teljesen elkülönült, de egymás között is meghasonlott. Tizenkét lapjuk van, ezek közül három francia, kilenc pedig zsidó­spanyol nyelven jelenik meg, amelyet az újonnan támadt görög anti­szemitizmus a szaloniki zsidóság idegensége jelének tekint. Műveltsé­gük is rohamosan hanyatlik, szellemi téren sem tudnak egyetlen ki­váló egyént felmutatni, aminek oka az értékesebb elem kivándorlásán kívül az, hogy Szaloniki zsidósága ma az egymás ellen és környezete ellen vívott küzdelemben őrlődik fel. s. g.

Next

/
Oldalképek
Tartalom