Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

230 Folyóiratok szemléje a fogadó állam a bevándorlók neveltetési költségétől mentesült, (arar. szerzőnk számítása szerint az Egyesült Államoknak az utóbbi száz év alatt 300 milliárd aranyfrank megtakarítást jelentett), a vándorlások a fogadó országra is előnyösek. Az érdekazonosság, a gazdasági szolidaritás kapcsolata tehát béketényezőnek mutatja a vándorlásokat. Néha azonban nemzetközi viszályok forrásaivá lehetnek, még pedig akkor, ha az őslakók és a bevándorlók között lényeges a hatalmi és műveltségi egyenlőtlenség. Amennyiben itt a bevándorlók javára mutatkozik jelentős előny, az őslakók gazdasági, majd politikai leigázástól tartanak. így keletkeztek a gyarmati háborúk s a jövő háborúja is itt fenyeget leginkább. Ha ellenben a bevándorlók a civilizálatlanabbok,, az őslakos munkásság annak ellenére, hogy a kvalifikált munka utáni kereslet igy még inkább nő, helytelenül bár, de mégis veszélyben látja elért gazdasági eredményeit. Ekkor a különben pacifista munkásság növekvő befolyása a nemzetközi békére veszedelmessé válhatik. A gazdasági tényezőn kivül erkölcsi, érzelmi és faji momentumok is szerepet játszhatnak. Közhatalmi beavatkozások a ki- és bevándorlásokat többféle módon befolyásolhatják. A kivándorlás korlátozása nemzetközi szempontból közömbös; egyoldalú előmozdítása különösen ha egy irányba tereli a kivándorlást, a békét veszélyezteti. A bevándorlás előmozdítása ismét közömbös, mert a kivándorlók országa a visszaéléseket megakadályozhatja. A bevándorlás egyoldalú korlátozása akkor sérelmes, ha kollektív ismérvek szerint történik. Az érdekellentétek összeegyeztetését célzó két- és többoldalú szerződések a béke előmozdítói. A vándorlási politika a béke szempontjából akkor tekinthető előnyösnek, ha arra törekszik, hogy a kivándorlást lehető legritkább esetben tegye szükségessé. Evégből a kivándorlási ország igyekezzék termelésébe külföldi tőkét vonni s a hazai tőkék és a mnnkások foglalkozásának jobb elosztását biztosítani, hogy a termékek elhelyezhetőségének figyelembevételével minél több munkást tudjon foglalkoztatni. Igyekezzék a tömegjólétet magas munkabér politikájával emelni. Mindez persze nem máról-holnapra, hanem csak következetes, céltudatos munkával érhető el. V. Gy. THE SOCIOLOGICAL REWIEW. Vol. XXII. No. 1. Christopher Dawson: European Democracy and the nem economic forces. (Európai demokrácia és az új gazdasági erők.) Az európai civilizáció válságának teljes megoldására a következő feltételek megvalósítása lenne szükséges: 1. Nyugati Európa három nagy nemzete közöttpolitikai és gazdasági együttműködés, egy új és nagyobb entente, 2. pártrendszer és egy kiválasztott osztály kormányzása helyébe a tesületi állam megszervezése, amely a nemzetnek valamennyi