Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. REVUE INTERNATIONALE DE SOCIOLOGIE. 1929. 7—8. sz. J. Artúr: Le sort des classes moyennes dans l'état social actueL (A középosztály sorsa a jelen társadalmi viszonyok között.) A cikk nem annyira elméleti értéke, mint inkáb jellemző volta miatt érdemel figyelmet. A középosztály agóniájáról van benne szó, mely fracia földön is teljesen hazai szimptómákat mutat. Még a középosztályról adott definiciója is az itthon hallott meghatározásokra emlékezteti ismérve bizonyos anyagi jólét, mely még nem gazdagság, erkölcsileg pedig családi felelősségtudat, társadalmi helyeztből folyó kötelességérzés és hazafiasság jellemzik. Kialakulásának gazdasági előfeltétele van: a megtakarított feleslegek nemzedékről nemzedékre való átszállítása. A hagyományos középosztály azonban a legsivárabb nyomorúsággal küzd ma, s ugyanakkor valamely közvetlen élvezetre beállított materializmusnak barbár étvágyú tömegáradata lepi el az életet. Az inflációs politika — mely lényegében azonos a hamispénz gyártással — maga is elősegítette a középosztály csődjét. Ez osztálynak lezüllesztett tagjai vagy érvényesülni nem biró fiataljai mire egyébre lehetnek jók, mint hogy vezérei legyenek majd annak a társadalmi forradalomnak, melynek előjelként jelentkező rázkódásait már érzi is a francia nép ... A győzők országában valami szakadékról beszélnek, melyet a háború ásott a nemzedékek közé és amelynek innenső partján az idők kegyetlensége, a fizikai nyomorúság és az erkölcsi meghasonlás sodorja az embereket a kétségbeesés felé, Paulette Bernége: Les rapports financiers entre époux. (A hitvesek közötti pénzügyi kapcsolat.) A cikk szerzője, aki egyébként hölgy, úgy látja, hogy a bomlás útján levő modern családi életet racionalizálni kell, ha a házasságot meg akarjuk tartani igazi hivatásának. Abból józan tételből indulv ki, hogy cn ne vit pas seulement d'amour, a férj és feleség vagyonjogi viszonyának rendezésére irányuló néhány javaslatot kockáztat meg, melyeknek közös alapelve az a valóban francia relizmussal megfogalmazott kívánság, hogy ,,annak a gazdaasszonynak, aki a házát vezeti, aki fárad és mindenről gondoskodik, épúgy legyen meftakarított tőkéje és avval époly-