Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Freud és a pszichoanalizis

17 nak összefoglaló neve. Az ember vágyai azonban sok ezer apró vágy, ahogy az élet is sok ezer életjelenség. Ez a libidó azonban nem érzi azt, hogy ő nincs s ha van, sokezer külön dologban van, őt definiálták, ő nagy legény, ideugrík-odaugrik, áramlik, visszaverődik, tárgyról énre, énről tárgyra száll, mintha egy dolog volna s nem ezer? Olyan ez, mintha a biológus így magyarázná az életfolyamatokat: a mozgás a kétfejű izomba tódult. Az elválasztás megszállta a vesét. Mennyire semmitmondó pl. az, hogy a libidó szublimálódik. Nem tudományos bombaszt ez? A freudi nevek nem legész szerencsésen illeszkednek bele egy absztrakt kombináló hajlamba, amely ezekkel a belül üres, kívül mázsás gömbökkel könnyen zsonglőrösködik. S közben nyilvánvaló, maga Freud is hangoztatja, hogy ez az elnevezés-tömkeleg ideiglenes jellegű, csak azt várja, amíg a biológiai is megközelítette a freudi tényeket. Mihelyt az elmefolyamatokat szervi folyamatokhoz tudjuk kapcsolni, az egész pszichoanalízis beléolvad egy még jórészt felfedezetlen szervről alkotott tudásunkba. De ha így van, miért juttatjuk ép a nomenklatúrát oly túltengő szerephez. Az Ínséges ember építhet baraklakást, de ki épít barak-kastélyokat? Ennek a nomenklatúra-tébolynak kettős veszedelemé van: egyrészt kivetkőzteti a lelki jelenségeket valódi jellegükből, eleveelfogultságot jelentő fogalmak csatornáiba vezeti őket, a maga szisztematizált előítéletét erőszakolja az életre. Másrészt azokban, akik számára a sémák állandósága mögött nem nyüzsög a példák ezerféle változata, a lelki jelenségek beszűkülnek, azt hiszik, hogy a lélek csakugyan ilyen primitív mechanizmus szerint jár, mint a nevek föltüntetik. A művésznek a sokezer szavas nyelv is kevés, hogy a lelkífolyamatok árnyalatait érzékeltesse, a pszichoanalízis a nomenklatúra beszűkült nyelvén akar érdemeset mondani róla. A szó is előítélet, de a freudi sémák egész előítéletketrec, a gyanútlan lelki tények nem is sejtik, hová lépnek, amikor kis vasajtójukon a pszichoanalitikus áttereli őket. Egyesek szemében bizonyára túlzottnak fog feltűnni ez a kikelés a nomenklatúra ellen, hisz sematizálás és segédfogalom gyártás hozzátartoznak a tudományos munkához, különben lehetetlen volna a tájékozódás. Aztán meg a pszichoanalízis ép ezeknek a sémáknak köszönheti gyógyítás módszerét Elnyomásokat old fel, küzd az ellenállással s komplexumok után szimatol. TagadhatatTíirsadaloniíudomány 2