Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

163 ségek teljesítése, mint a köztársaság többi népére. Már pedig az „alapvető törvények" igazi jelentősége abban áll, hogy függetlenek a belső politikai rendszer-változásoktól s jogerejük minden más törvényt megelőz. A csehek azonban nem hajlandók ezt az elvet elismerni, jóllehet «gész állami létük idegen nagyhatalmak nemzetközi akaratán és beleegyezésén alapul. Makacsul erőszakolják a tótság önálló népiségének tagadását és a nemzetközi kisebbségi szerződés másodrangú voltát, mert azt hiszik, hogy ha ez a kettő sikerül: a tótság leigázása és a nemzetközi szerződések jogérvényének elerőtlenítése, a cseh nacionalista állam megvalósulása nem utópia többé. Amíg azonban ez a kettő nem sikerül, mintahogy a természetes ellentétek miatt sohasem sikerülhet — ez Késmárki tanulmányának végső következtetése —, addig csak a cseh-tót köztársaság felbomlását sietteti minden erőszakra törő nacionalista kísérlet. Áfra Nagy János. Das Deutschtum in Rumpfungarn. Herausgegeben von Dr. Jákob Bleyer. Verlag des Sonntagsblattes. Budapest, 1928. 196 oldal. A csonkamagyarországi német nemzeti kisebbségnek szervezete, az „Ungarlándischer deutscher Volsbildungsverein" és annak hivatalos orgánuma, a hetenként megjelenő Sonntagsblatt igen nagy agilitással dolgozik a hazai németség társadalmi és kulturális megszervezésén s különböző kiadványokkal iparkodik ébrentartani, illetőleg ébresztgetni német népi öntudatát (deutsches Volksbewusstsein). Ennek a törekvésnek szolgálatában áll a ..Volksbücherei des Sonntagsblattes", második köteteként megjelent ,,Das Deutschtum in Rumpfungarn" című munka is, amelyet dr. Schmidt Henrik szegedi egyetemi tanár, Schilling Rogeríus cisztercita gimnáziumi tanár és dr. Schnitzer János, a hazai német kisebbség szervezetének titkára írtak, illetőleg állítottak össze s Bleyer Jakab egyetemi tanár, a hazai német kisebbségi mozgalmak közismert vezére bocsájtott közre. A könyv három részre oszlik. Az első részt („Die deutschen Mundarten Rumpfungarns") dr. Schmidt Henrik írta s mint a cím is mutatja, a csonkaországbeli németség tájszólásaival foglalkozik, visszavezetve ezeket a megfelelő németországi nyelvjárásokra. Munkája annyiból érdemel figyelmet, hogy összehasonlító nyelvészeti alapon a hazai németség németországi eredetét hely szerint pontosan ki tudja mutatni. A második rész „Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn" címmel Schilling Rogerius tollából a németségnek letelepülési helyeit és letelepülésének idejét tárgyalja a Csonkaországra vonatkozólag, igen nagy részletességgel, sorravéve minden egyes megyét. Ezen fejezetből megtudjuk, hogy a magyar mágnások közül is sokan a Habsburgok németesítő politikáját követték azzal, hogy a neoaquistica commissio révén szerzett vagy adományozás útján nyert földbirtokaikra németeket telepítettek. A harmadik fejezetben Schnitzer János dr. a csonkaországbeli