Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

157 títján elfoglalni a hatalmat, elnapolni, míg tart a háború, a képviselőházat és száműzni a hazaárulókat." (1918. okt. 25-én Tisza Istvánhoz.) Csonka-országba kerülve, a gazdasági és politikai élet kérdéseivel már nem foglalkozik oly intenziven Zelenski gróf. De éles figyelemmel kiséri az eseményeket s azoknak erős bírálója. Antagonistája a földreformnak, viszont Mussoliniban a jelen legnagyobb államférfiát látja. Megható az a figyelem és fáradság, mellyel angol lordokkal levelez a trianoni ország érdekében s ha a Morning Post-ban vagy Times-ban olvas Magyarországról téves tudósítást, azonnal levelet ír a szerkesztőnek s kéri a rektifikálást. E kiragadott idézetek, melyekkel Zelenski könyvét ismertettük,, nem meríthetik ki természetszerűen a 900 oldalas hatalmas kötet anyagát, sőt még kellő áttekintést sem nyújthatnak róla. A kötetben foglalt egykorú tanulmányok, brosúrák, beszédek és levelezések és az ezekhez fűződő magyarázó megjegyzések roppant tömegéből egy elzárt, merev, arisztokratikus férfiélet kemény, eredményes mindennapi munkája bontakozik ki az olvasó előtt. Ha Zelenski közéleti küzdelmeinek 1870— 1918 közé, tehát történelmünk e lezárt korszakába eső anyagát nézzük, az objektív igazság keresőjének el kell ismernie, hogy Zelenskinek igaza volt, amidőn azon kor világnézeti liberálizmusával szemben a keresztény világnézet hívének vallotta magát, élesen látott akkor, mikor a liberális éra felfogásában szervesen gyökeredző közgazdasági politika eredményeként látta a zsidóságnak a magyar nemzet elleni szükségképen jelentkező hypertrofiáját, mely végső fokon a politikai harcok kiéleződéséhez vezetett. Jól ítélte meg a helyzetet, mikor agrárius közgazdasági politikát kívánt a merkantil liberalizmus közgazdasági politikájával szemben. Agrárius politikája nem volt merev s dolgozatait olvasva az az érzésünk, hogy ezek inkább csak azon kor erősen agrárellenes közgazdasági felfogásában látszhattak merevnek. Éles és erős emberismerete bizonyos mértékig szkeptikussá és rezerválttá tette s hideg, zárkózott férfiassága az egész könyvön át csak néha, egy-egy pillanatig olvad fel Tisza István és Károlyi Sándor iránt érzett meleg barátságában. Figyelemre méltó, hogy a keresztény politikát mindenekelőtt a produktív közgazdasági politikában látta s az ő közreműködésével új, életerős vállalkozások születnek, mint a Hangya és a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Zelenski Róbert gróf érdekes egyénisége és bátor harcai nem multak el nyomtalanul a magyar közélet mezején. Azt az új Magyarországot, mely a jelen csonka országa mögött most van kibontakozóban, Zelenski gróf nem fogja mindenben megérteni. Annak erősen demokratikus nemzetszervezete idegen lesz előtte, de keresztény világnézete, közéleti erkölcsének puritánizmusa, produktív gazdasági politikája,, mellyel a nemzetet a nemzetközi bank- és kartell-tőke halálos szorítása alól igyekezni fog kiszabadítani, agrárius felfogása közel esik Zelensk életének tartalmához, Albrecht Ferenc.