Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - A NÉP FOGALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

132 különbözőségeket elmossa, a sokaságot, társadalmi osztályokat, tagO'zatokat, alapszintre terítve szemléli, s minden embert jogilag és politikailag egyenlőnek tekint. De mivel ahhoz, hogy valamely kollektivumot a nép fogalmával jelöljük, mesterséges előfeltevésre van szükség, megszűkíti ez annak lehetőségét, hogy gyakran és szakszerűen használjuk. Ezért nem vállalkozik senki sem arra, hogy megírja a magyar ,,nép" történetét, mert csak nemzetek történelméről és fajok múltjáról szoktunk helyesen beszélni. De vele szemben a magyar „népművészet" és a „népviselet" történetét már ki lehetne dolgozni; ez a leírás azonban az emberi produktumok és nem a tömegek fejlődését mutatná be. A nép tehát puszta keretfogalom. Könnyű bármiféle vegyes embertömeg-tartalommal megtölteni. Definiálva pedig nem fejez ki többet,, mint valamiképen körülhatárolt embersokaságot. Ez az embersokaság, mint az első példán láttuk, lehet heterogén és lehet, a magyar megjelölés esetén, homogén. De, hogy egyneművé válhasson, ehhez az szükséges, hogy valamilyen határral (pld. a nyelviséggel) körülkerítsük, a demokratikus fikció segítségével pedig egy szintre hozzuk. A fajirodalom nem mond tehát sokat, midőn a vizsgálat alá vett kollektivumokat népnek nevezi. Nem téved épen, de nem is oldja meg feladatát, nem emel ki lényeges ismertetőjeleket. Mert a homogén embersokaságokat az ősi folyamatos és ösztönös oldalról fajnak nevezik Mivel azonban az antropológia ép ezt a fogalmat vette kölcsön, azért kell a fajírodalom eltévedt irányzatának a nép üres kifejezésével dolgoznia és ezekért nem találhat soha célba. Csepregi Horváth János, A MAGYAR SELF-MADE MAN-EK. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkesztő Úr! Végre egy komoly könyv, igazi szociális forrásmunka az egészséges társadalmi kapillaritás példatára. Több: maga a magyar elit társadalom a III. kerülettől a VIL-ig, sőt Debrecenig. Egy propaganda, sőt életpropaganda, ember- és fajvédelem, liberalizmus, erotika, amit akar. A szerkesztő, aki jó cég, minden uccasarokról ismert irodalmi ember, mondhatnám: író. És speciálista, szenzáció- és botrányspeciálista. Megíratta 99 magyar self-made man önéletrajzát, de nem ám a maga, hanem a drága jó magyar öngyilkosjelöltek számára. Hogy miért nem százét? Mert ő egy szerény ember. S miért pont az öngyilkosjelöltek számára? Mert ő egy szociálpolitikus, aki tudja, hogy az öngyilkosok a Pesti Futárral a kezükben röpítik a golyót és Ízlelik meg a hullámokat. De most már Ön nyugodt lehet. Az öngyilkossági statisztikus becsukhatja a boltot. Majd öngyilkos lesz valaki, mikor püspök lehet, vagy nagyprépost, egy körülrajongott színész, vagy egy körülimádott