Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

22 alapos megfontolású javaslatok kedvéért. Az alapvizsgák rendszere és megszaporításuk határozottan bevált. Az évenként teendő alapvizsgák — csak középszerűen szigorú számonkérés és középszerűen tisztességes előkészület mellett is — jelentékeny szorgalmat, tanulást igényelnek és reális előtanulmányt jelentenek a szigorlatok szempontjából is. Ebben az utóbbi tekintetben jelentőségüket semmiféle kollokvium nem pótolhatja. Igen fontos dolog az, — melynek jelentőségét eddig nem méltatták eléggé — hogy minden jogi kvalifikációt kereső egyén két ízben legyen kénytelen vizsgázni t. i. egy alapvizsgán és egy szigorú vizsgán (szigorlaton). A becsületes alapvizsga ekként megkönnyítője annak, hogy a jelölt a már egyszer megtanult anyagot 1—2 év múlva kibővítve és felfrissítve, fokozott átértéssel üljön a szigorlati asztal elé. Ezért az alapvizsgákat fenn kell tartani és színvonalukat meg kell védeni. Ennek biztosítására elengedhetetlenül fontos, hogy az alapvizsgákon a szakmabeli ordináriusokon kívül csak azok kérdezhessenek, akik legalább is valamely főtárgy köréből egyet, habilitációt szereztek, a csupán melléktárgyakból habilitáltak, vagy alapvizsga tárgyból nem habilitáltak kizárásával. Gyökeresen ki kell küszöbölni tehát a cenzori dilettantizmust és másrészt szembe kell szállni a destrukciójukat előidéző tényezőkkel is (protekciók, könnyebben vizsgáztató főiskolák, előkészítő ,,szanatóriumi bepaukolások" kérdés- és feleletekre, melyet jelenleg lehetetlen ellenőrizni.) A leggyakorlottabb professzor sem bírja már idegekkel az ellenőrzését az elterjedt előkészítési módok visszaéléseinek melyeknél a tanár kérdéseinek s a jelölt feleleteinek lejegyzése alapján rendszeres tanulás helyett, kérdés-feleletekből, vagy „fonetikus" alapon gyakorolják be magukat a vizsgálatokra és hiúsítsanak meg minden tudásbeli alaposságra irányuló törekvést. Törvényes intézkedéssel kell megadni a módot, épen ebben a fontos kérdésben a visszaélések bírói és közigazgatási úton való megakadályozására és a szellemi tulajdonnak, a szerzői jognak ebben a vonatkozásban való megvédésére és égetően szükséges kiegészítésére. A kötelező kollokviumnak ki nem próbált, be nem vált és könyebben kijátszható gondolatával szemben határozottan az alapvizsgák kipróbált, bevált és nehezebben kijátszható intézménye mellett törhetünk csak lándzsát. Az alapvizsga több mint kollokvium, hosszabb, rendszeresebb