Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

13 Ezért a jövőben mellőzni kell ezt a bifurkációt és egységes képesítési rendet kell megvalósítani, amely magában foglalja ter­mészetesen az államtudományokat is. Az eddigi jogi és állam­tudományi kvalifikációk és doktorátusok ugyanis tévútra vezető rendszert képviseltek. A „jogi" és „államtudományi" doktorátus és képesítés a valóságban nem mint egyenrangú és egyenlőméretű valami állanak egymással szemben. Egy egységes tanlumányi (óra­hallgatási terv) és alapvizsgarend után a jogi doktorátus magában foglalja az államtudományi tárgyakat is — a közgazdaságtant, és statisztikát kivéve — míg az államtudományi doktorátus ezzel szemben teljesen nélkülözi valamennyi legfontosabb jogi stúdiumot, azokat, amelyekre a közigazgatás emberének is lépten-nyomon szüksége volt és lesz. így tehát van — a tulaj donképeni köz­gazdaságtan híjján — egy egyetemes jellegű jog- és államtudo­mányi kvalifikáció: a jogi doktorátus és egy ennél mennyiségileg is sokkal kevesebb tanulást és vizsgát igénylő kisebb és nevetsége­sen hiányos ú. n. államtudományi doktorátus, illetve kvalifikáció. Mert a doktorátusok mellett mint kvalifikáló vizsgák szerepelnek az ú. n. államvizsgák is. Ezek az utóbbiak a modern igényeknek semmiben sem felelnek már meg, tehát eltörlendők. Annál is inkább, mert az élet is annyira elégteleneknek bizonyította őket, hogy szinte önmaguktól szűntek meg. Ma már igen kevesen tesznek államvizsgát s többnyire csak igen megszorult emberek. Érdekes, hogy a jogi államvizsga mamár úgyszólván semmire sem kvalifikál, ellenben az államtudományi államvizsga képesít ma is a közigaz­gatási szakmákra. Állítsuk most már szembe a jelenlegi szorosan vett jogi (ügy­védi-bírói (legmagasabb gyakorlati jogi színvonalú) szakvizsga, sítésí rendszerünk (vagy rendszertelenségünk) közti szinte kiáltóan igazságtalan különbségeket. Jogi (ügyvédi, bírói stb.) pályákra való képesítés: absolu­torium + jogi doktorátus (mely a közgazdaságtan kivételével magában foglalja az államtudományit is) + 5 évi gyakorlat + ügy­védi-bírói (legmagasabb gyakorlati ]ogí színvonalú) szakvizsga. Ezzel szemben államtudományi képesítés: absolutorium + állam­tudományi államvizsga. Legfeljebb absolutorium + államtudo­mot azonban — talán a háború miatt — nem valósíthatták meg. A forradal­mak alatt Kunfi által kinevezett ú. n. reformbizottság javaslatai pedig, melyek a socialistikus szempontból antipathikus egyes alapstudiumoknak hadat izen­tek, sokkal szomorúbb emlékűek, minthogy figyelembe jöhetnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom