Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

6 A második ok az volt, hogy a magyar államiság épülete csonka volt. Legmagasabb régióiban hiányzott magyar nemzeti jellege. Nem volt sem magyar dinasztiája, sem hadserege, sem külügyi képviselete. Alárendelt tag gyanánt be volt illesztve egy olyan birodalmi szerkezetbe, amelynek mozgató és összetartó erejét nem a nemzeti gondolaton felépülő hazafiság alkotta, hanem az uralkodóház iránt való feudális hűség és alávetettség érzése, bevonva a legitimista loyalitás ama középkori érzésével, amelynek feladata volt a nemzeti érzés letompítása, a nemzeti vágyakozások elerőtlenítése. E miatt hiányzott az igazi nemzeti állam átalakító hatása saját polgárainak érzés- és gondolatvilágára. A nyelvi és érzésbeli asszimilálódásnak nemcsak eszményi motivumai vannak, hanem anyagi természetűek is. Olyan realitások, amelyek a modern haladással párhuzamosan egyre nagyobb hatást gyakorolnak a nemzeti életre s amelyekben a tömeghatások a politikai életben uralkodóvá lett demokrácia eredményeképpen elsőrendű átalakító erők gyanánt működnek. A XIX. század demokráciája a maga valóságában a nemzeti társadalom polgári rétegének politikai előretörésén és érvényesülésén épült fel. A magyar társadalom csonka volt, amennyiben polgársága nemcsak idegen eredetű, hanem nyelvben és érzésben is idegen volt. Városaink csak az utolsó 70—80 évben kezdettek megmagyarosodni. De ez a magyarosodási folyamat egy némelyik városunkban még teljesen be sem fejeződhetett, mikor a magyar állam integritása széttörött. Magyarországon a polgári elem csak kispolgárságból állott. Az állam és a társadalom modernizálódásával, amely eredménye volt politikai szervezetünk 1848-iki demokratizálódásának, együtt járt a tőkés gazdálkodási rendszernek gyors kifejlődése is. Ez Nyugaton a polgári társadalom munkásságának volt eredménye és egyszersmind elsőrendű tényezője is a demokratikus politikai átalakulásnak, amelyben a vezetőszerep a tőke tulajdonosainak, a gazdagabb és műveltebb polgároknak kezébe ment át. A magyar polgárságnak ez a rétege hiányzott s emiatt társadalmi szerkezetünkben légüres tér állott elő, amelyet a tőkés gazdálkodásban gyorsan vezérszerepre jutott bevándorolt zsidóság töltött be. Ez magyarázza meg a zsidóságnak hazánkban azt a nagy és befolyásos szerepét, amelyet nemcsak a tőkés gazdálkodásban, hanem demokratikus politikai mozgalmainkban is játszott. A mult század utolsó negyedétől kezdve a magyar zsidóság alkotta azt a