Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

116 lentös eredményeket. A Purnell-féle törvény elegendő kutatási pénzalapot és kísérleti állomást létesített a kutatás számára. A baj azonban az, hogy a falu szociológusai gyakran kevéssé képzettek a szociológia alapismeretei tekintetében és a kutatási technikában sem jártasak. A kísérleti állomások vezetői gyakran nincsenek áthatva a kutatás fontosságától. A falu szociológiájának első feladata tehát, hogy kutatásának alapvonalait és főirányait kijelölje. A falusi környezet általában egyszerű. A kutatás két főfeltétele, tudnunk, hogy mit kell felfednünk s hogy ezt hogyan kell tennünk. Fel kell deríteni új tényeket, meg kell határozni az ismert tények következményeit, ki kell fejleszteni az alapelveket és ki kell fejleszteni a módszert. Az első feladat, mint az amerikai szociológiai társaság faluszociológiai osztálya 1925-ben megállapította a kutatási módszer kifejlesztése és a kutatószemélyek kiképzése. A második feladat a faluszociológiai kutatás értékének helyes felismertetése azokban, akik a kutatás eszközei fölött rendelkeznek. A Purnell alapok létesítése, a faluszociológiai kutatás központjának felállítása a jövőt kedvező színben tünteti fel. Mindenesetre az egyetemek is hozzá fognak járulni a a kutatás sikeréhez. E. L. K i r k p a t r i c k: Joínt Cooperative Studies on the Economícs and Sociology of Rural Lííe. (A falusi élet egyesített gazdasági és társadalmi kutatása.) 222—230. old. A farm élet főproblémáinak megvilágítása gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevételét igényli egyaránt. Minden egyoldalú kutatást a másik irányban ki kell egészíteni. Ez a legjobban úgy érhető el, ha a kétirányú kutatás közös kutatási terv alapján megy végbe. Noha a kooperatív munkának minden fázisa különös megítélésre tarthat számot, végeredményben egyesülniök kell abban, hogy a mezőgazdasági lakosság családi életét kedvezőbb feltételek és viszonyok közé helyezzék. C. L. L i v e 1 y: Report oí the Committee on the Teaching oí Rural Sociology. (A falu szociológiája tanításának ügyében kiküldött bizottság jelentése.) 231—236. old. A falu szociológiája lényegében kísérlet azon emberi viszonyok megértésére és magyarázatára, amelyek mezőgazdasági területeken élő társadalmi csoportoknál jelentkeznek. Ez a tudományág fokozatosan emelkedett ki a probléma-korszakából odáig, hogy a modern szociális gondolkodás világításában szemlélni tudja a falusi élet társas jelenségeit. A különböző körülmények, amelyek közt e tudomány tárgyát ismertetni és tanítani kell, a tárgyalás eltérő típusait teszi szükségessé. A tanítási módszer fejlődése természetszerű függésben van a kutatási eredmények fejlődésével. Carle C. Zimmermann, 0. D. Duncan és Fred C. Fey: The Mígration to Towns and Cities III. (A városba való tódulás.) 237— 241. old. A városokból a farmokra való költözés főkép a kézműves osztályban fordul elő. Gazdasági képességeik, jövedelmük és életmódjuk körül-