Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

34 mondják,10 hogy ,.nincs rá ok, miért ne alkalmazzák egyes humanisztikus tudományok kulturális jelenségekre az általánosításnak és elemzésnek ugyanazokat a logikai elveit, amelyeket a fizika és kémia természeti jelenségekre alkalmazott, ugyanúgy, amint egyes természettudományok az egyediesítésnek és magyarázatnak ugyanazon elveit használhatják, amelyet a politikai történelem vagy a művészettörténet fejlesztett ki", amiből ugyanazon tudós, a lengyel Znaniecki szavai szerint még korántsem következik, hogy a természettudományok és kulturtudományok egy logikai rendszerbe tartoznak, akkor nyugodtan juthatunk arra az eredményre, hogy a tudományok szétválasztása és különösképen a természettudományok elhatárolása szempontjából a módszer nem lényeges. Ebből következik aztán az a tételünk, hogy a természet fogalmának meghatározása a természettudományinak nevezett módszer oldaláról számottevő támogatásra nem találhat. Térjünk most már át a természettörvény fogalmára. Maga a tudományos törvény fogalma az állami törvények analógiájára készült. Ezért gyakran találkozunk olyan téves szembeállításokkal, melyekben a természettudományi törvények nem az államfuc/omdnv törvényeivel, hanem az állam törvényeivel kerülnek szembe, holott nyilvánvaló, hogy az állami törvény az államtudomány szempontjából tárgy, tehát nem lehet a természet/uc/omdnyí törvényekkel egy logikai értéke. Ebből a félreértésből magyarázzuk azt is, ha Henri Poincaré a verité scíentífique-ot a veríté morale-lal,11 mi több, Félix Le Dantec a veríté scientifique-ot a verité sociologiquekal állítja szembe. Ezért konkludálhat Le Dantec úgy, hogy az emberi igazság több, míg a tudományos igazság csak egy.12 Másrészt ezt a szembeállítást igazolni látszik az a körülmény, hogy a szellemi tudományokban állítólag nem volnának törvényszerűségek s a szellemi tudományokban nem lehetne törvényeket felállítani. Megerősíteni látszik ezt a tételt már az is, hogy hiszen a természet a szükségszerűség birodalma s azzal, ami kívüle van, a szabadsággal a törvény fogalma össze nem fér. Hiszen a törvény szükségszerű viszonyt fejez ki, hogy lehetne most már szükségszerű viszcny a szabadság birodalmában. Ha pedig így áll a dolog, akkor 10 Znaniecki: „The Object Matter of Sociology." A „The American Journal of Sociology" 1927 januári számában, 539 és 535 old, 11 La Valeur de la Science, 1905, 2—4 old. 12 Id. m. 249—295 old.