Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 6-8. szám - Egy alföldi község társadalomrajza. (Jászárokszállás monografiájához.)

430 sem a jövő folyam alatt, valamint a közönségek úgy egyesek boltjaiban is, bebocsátani teljességgel nem akarják." 1854-ben a tanácsülés kimondta, hogy a város boltjainak és az azokhoz tartozó épületeknek haszonbérleti árverésénél héber valláson levők csak úgy vehetnek részt, ha azokba keresztény kereskedőt állítanak, de így sem engedik át nekik az épületet lakás céljaira. Ennek az óvatosságnak tudható be a zsidók mai alacsony lélekszáma. Hitközségüket csak 1853-ban alakíthatták meg. A kereskedelmet nem is ők, hanem a „görögök" bonyolították le Árokszálláson, amit számos tanácsülési jegyzőkönyv igazol. Ezek a kereskedők balkáni származásúak voltak, de ezért mindig görögöknek nevezték őket. A zsidósággal szemben érzett ellenszenv az idők folyamán enyhült. Ma sem rokonszenveznek velük, de gyűlölködés sincsen. Oka ennek a jász ember sajátos gondolkozásmódjában található meg, melynek kiindulópontja mindig a föld. Ha a zsidó bármekkora ingó vagyont vagy házat szerez is, evvel ő nem törődik, a földhöz amúgy sem engedi jutni. Árokszálláson egyetlen zsidó birtokos sincsen. Ebből a szemszögből vizsgálja a zsidó kérdést és így nem lát benne gazdasági ellenfelet. A zsidóság különben sem tud itt nagyon megerősödni, sőt létszáma 1910 és 1920 között csökkent. A „társadalmi élet" vértelen, kevés szórakozást kínál az embereknek. A férfiak névnapját szokták nagyobb keretekben megünnepelni. Ilyenkor nemcsak a rokonok, de az ismerősök is összejönnek. 30—40 tagu társaság egészen közönséges. Nagy lakmározás folyik ilyenkor és többnyire a cigány mellett. A névnap megülésének szokását a legszegényebb munkás is tartja. Az aratóünnepélyek ismeretlenek, de a szüreti mulatságok itt is divatosak. Ezeket az iparos ifjúság kezdte el és tőle vette át a gazdafiatalság. Nyári szórakozás a „csurdítás", amikor az ismerősök valamelyik tanyára, vagy a faiskolába mennek és borozgatás közben szalonnát pirítanak. A mozit 1926 decemberben létesítették. A lakosság erősen kedveli. Más tíz évvel azelőtt is megpróbálkoztak vele, de akkor a legteljesebb részvétlenség miatt megbukott. Azóta tehát a kulturális igények nőttek. A mozi előtt kétes értékű, vidéki színtársulatok látogatták nyaranta Árokszállást, igen gyér érdeklődés mellett. A korcsmázás kismértékű és inkább csak szombat este és vasárnap fordul elő. Többnyíre a kubikosok járnak kocsmába. Itt