Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

28 is erre alapozta a maga álláspont] át. Kulturwissenschaft und Natúrwissenschaft c. kis könyvében, amelynek magyar fordítását idézzük, azt mondja (22. old.), hogy természet az, ami magától nő ki a földből, míg a kultúra az, ami ápolásra szorul, amit ápolva nevelnek fel. Ez az ellentét mélyen benngyökerezik az általános szóhasználatban. Ezen az alapon beszél Vierkandt ,,Naturvolk"-ról és ,,Kulturvolk"-ról, amit magyarban nem lehet ilyen jól visszaadni, mert mi a ,,Naturvolk"-ot csak vadnépnek tudjuk fordítani. Ezen az alapon beszélünk kultúrnövényekről, amivel e növényeknek nem-vadon termését és az ember gazdaságához való tartozását akarjuk kifejezni. De talán mindennél tanulságosabb a közgazdaságtan szóhasználata. Bőhm-Bawerk szépen fejtegeti, hogy a két eredeti termelési eszköz, a természet és az emberi munka közrehatásából hogy jött létre a harmadik, a tőke, ami már se nem természet, se nem munka.5 Nem természet tehát már az emberi munka sem, de különösen nem természet már a tőke és ez utóbbi megfelel a természetes-mesterséges ellentétének. A természet ,,természetes" termelési tényező, a tőke mesterséges termelési tényező, termelt termelési eszköz. Mindenesetre az emberi munka mivolta ebből a gondolatmenetből pregnánsan ki nem emelkedik. Annyi azonban világos, hogy a közgazdaságtan számára a természet távolról sem minden! A mesterségesnek a tőkével való meghatározása azonban egy másik körülményre is figyelmeztet. Ha a mesterséges fogalmát csak a tőkével vetjük egybe, akkor nyert fogalmunk egy kissé szűk. Nem adja ugyanis vissza azt az egész ellentétet, amit német másából, a „künstlích" szóból érzünk ki. Az utóbbi ugyanis nem csupán mesterségest jelent annak megszorított értelmében, hanem művészit is és így alkalmas annak az ellentétnek bevonására is, ami fennáll a természeti és a művészi szép között. Ha tehát a mesterséges fogalmát a természetesnek megfelelő terjedelmű ellentéteként akarjuk használni, akkor abban a kiterjesztett értelemben kell venni, ami megfelel a német ,,künstlich" szónak. Mi az most már, amire a természetes ellentétei visszavezetnek? A természetfölötti nyilvánvalóan Istenre mutat. A természetellenes ebben a tekintetben határozatlan. A mesterséges, művészi ellenben kétségkívül az emberre utal. Szépen mutatja ezt a közgazdaságtan. Az emberi munka az, amely a természet, javaiból 5 Positive Theorie des Kapitals I. köt., 1921., 129—136 old.