Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám

4 mok s ezek által befolyásolt akarat, vagy inkább akaratosság s ösztönösség határozza meg az ember állásfoglalását és világnézetét."* A gyakorlati élet sem annyira a tudásnak, mint inkább az érzésnek jár nyomában. Az élet mélységei mint érzések vetődnek fel. Feladatának tehát azt tekintette, hogy bebizonyítsa: a kereszténység biztosítja egyedül ,,a jobb élet adventi vágyának" kielégítését. Mert amig a történelmi programm eszméje az igazság, addig az egyéné a boldogság.5 A boldogság érdekében azonban be kell vinnünk a társadalomba a krisztianizmusban lüktető szeretetet és az erkölcsöt. ,,Az érdekek harcába, a gazdaságba, termelésbe, a jogi viszonyokba, az irreális egyenlőségi vágyakba rendet, arányt, mértéket kell teremtenünk: akkor lesz az embertömegekből emberi társadalom."6 Prohászka perbe száll a történelmi materializmusnak azzal a dogmájával, hogy az erkölcs csak a társas élet funkciója, mert az ember az akarat révén feltámadhat a miliő sírköve alól. Téves tehát az a nézet is, hogy etika csak jobb életviszonyokból adódnék, de kétségtelen, hogy a lélek, bár sokat bír, nem bír el mindent. Az embert segíteni kell a tisztességes életre, meg kell teremteni a nemes érzések feltételeit a kultúrában, a tanultságban, az egészségügyben, az iskoláztatásban, a lakásügyben, a gazdasági és társadalmi viszonyokban. A keresztény felfogás csak az lehet, hogy már a földön is jogot és igazságot kell szolgáltatni. Nem keresztény nézet az, hogy a hívek minden gondolata a túlvilági életre irányuljon, mert ,,igazi keresztény az, aki a túlvilági életet buzgó, lelkes és tevékeny földi élettel biztosítja."7 A kultúra, amely a bensőséges lelki világ kialakítása, csakis az emberhez méltó életkörülmények között virágozhatik. Ez a gondolat állandóan visszatér Prohászkánál. A leromlott, otthontalan embernek nincs érzéke a kultúra iránt. „Nekik előbb az ádáz munka és a gond terhétől kell szabadulníok, hogy a szépet, nemeset és jót magukban felfedezhessék."8 Mivel ma nem ez a helyzet, tévesen nevezzük az európai nyugati kultúrát a maga egészében keresztény kultúrának. Az olyan társadalmi rendet, amely lehetetlenné 4 Kultúra és Terror, Budapest, 1918. 56. 1. 5 Világosság a sötétségben. Budapest, 1913. 23. 1. 6 U. o. 79. 1. 7 Kultúra. 88. 1. 8 U. o. 19. I.