Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

23 Földmívelés, ipar, kereskedelem, közlekedés terén tehát Amerika az európai méreteknél jóval nagyobb teljesítményeket mutat fel. Nem csoda, ha a gazdagság, a nemzeti vagyon felhalmozódása is minden képzeletet meghalad. Ma kétségkívül a világ gazdasági túlsúlya Amerikában van, nemcsak azon a réven, hogy Amerika többet termel, mint amennyit fogyaszt és termelési fölöslegei vagyongyarapodást jelentenek, hanem azon a réven is, hogy hitelezője az egész világnak és így az aranykészlet, amely mindig a legerősebb értékmérője minden vagyonnak, oda vándorolt át. A földmívelés, bányászat, kereskedelem, ipar óriási eredményei, a közlekedési hálózat kiépülése, a természetes energiaforrások hasznosítása csak igen kis mérvben vezethető vissza a körülmények szerencsés találkozására, a természeti tényezők bőségére. Magától értődő, hogy ennyire kedvező körülmények nélkül a legnagyobb szorgalom, tudás és igyekezet sem emelte volna Amerikát a gazdasági fejlődés csúcspontjára. Ezzel szemben feltétlenül igaz, hogy hasonlóan kedvező helyzetben levő világrészek és országok nem érték el ezt a szinvonalat, mert nem rendelkeztek azzal az ismerettöbblettel és lelki műveltséggel, amelyet hosszú előkészületi idő után az utolsó két évtizedben Amerika fejlesztett ki magából. Imponáló az az ismeretbeli fölény, amelyet az átlag európaival szemben úgy az amerikai intellektuális pályákon működő egyének, mint a nagy közönség tagjai felmutatnak. Az Újvilágban győződik meg az ember elsősorban arról, hogy minden műveltség igazi alapja az iskola és a kötelező iskoláztatás lelkiismeretes végrehajtása. Aránylag nem régi útleírók, mint Hesse-Warteg, fejezeteket szentelnek az amerikai nyerseségnek, műveletlenségnek, a felsőbb körökben is uralkodó általános tájékozatlanságnak. Ezzel szemben az utolsó két évtized, amikor a nyolcosztályos elemi iskolai kötelezettség eredményei már érezhetővé váltak, teljesen átalakította az amerikai embernek egyéniségét, elsősorban ismeretkörét. A nyolcosztályos elemi iskola nem ölel fel túlsók elméleti tárgyat, közli azonban mindazokat a praktikus ismereteket, amelyek a továbbképzéshez szükségesek és elegendők; nevel, jobb modort, udvariasságot olt be a gyermekbe. Megérteti vele, hogy — ha az iskola elvégzése után széjjel is válnak útjaik — egyazon nemzeti társadalomnak tagjai és — ami fő — annyira hozzászoktatja a gyermeket az intellektuális élvezetekhez, hogy az életszükségletévé válik. így azután nem csoda, ha a nagyjából egységes tantervű, mindig egészséges, de sohasem fényűző berendezésű elemi iskola volt növendékei nemcsak teljesen tájékozottak a vegytan, elemi fizika törvényeiben, a klasszikus angol irodalomban (nagyon erős pl. az amerikai iskolákban a Shakespeare-kultusz), hanem rosszul érzik magukat, ha nem olvashatnak el minden őket érdeklő új könyvet és nem igyekeznek önmaguk teljes testi és lelki kiművelésére. A kiváló elemi iskoláknak köszönhető, hogy a tisztaság és az emberek udvariassága az egész Unió területén mintaszerű; nyugodtan be lehet térni a rakodó munkások által látogatott vendéglőkbe. Ezek az egyszerű lunchroomok a tisztaság, a tálalás és az ételek elkészítése tekintetében még az előkelő párizsi vendéglők üzemmenetén is túltesznek. E vendéglők legegyszerűbb látogatója is feltétlen udvariassággal felel a hozzá intézett kérdésekre.