Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

18 Lehre von den lokálén Kompetenzen der Staatsperson, 1922.) Legdiadalmasabb azonban a funkcionális szemlélet Merkl «lépcsőelméletében». Az egész jogrendszer homogén struktúrájú lépcsőzet gyanánt áll itt előttünk s a lépcsőfokok: alkotmánytörvény, törvény, rendelet, itélet, végzés, végrehajtási jogcselekvény. Nagyvonalú kísérlet ez az összes — oly különböző — jogi jelenségeknek egyetlen funkcióösszefüggésben való összefoglalására, valamennyinek a jogtétel, az objektív jog közös nevezőjére való relativizálására. (Die Lehre von der Rechtskraft entwickelt aus dem Rechtsbegriff, 1923.) Végül ugyanennek a funkcionális szemléletnek eleven erejével rajzolja meg Verdross a «jogi világkép» körvonalait, amint azt a Kelsen-íéle iskola látja. (Die Einheit des rechtlichen Weltbildes auf Grundlage der Völkerrechtsverfassung, 1923.)1 Mindezekből a kísérletekből azt látjuk, hogy nem abban áll a funkcionális szemlélet, hogy Kehen normának vagy Sander tapasztalatnak nézi a jogot, hanem abban, hogy mindketten arra törekszenek, hogy a jog világát racionalizálják. Ez a tendencia minden leplezés dacára keresztültör a mormalogikábam épúgy, mint a «jog noetikus axiómájában*. így az ifjúosztrák iskola teóriáiban eleven funkcionális szemlélet érvényesül, habár abban a tekintetben, hogy miben áll jogszemléletének funkcionalitása, az iskola tévedésben van. A jog világának racionalizálásában van a funkciószemlélet jelentősége, feladata, jövője. S tegyük hozzá : a természet, a társadalom és a jog végső irracionabilitásában van minden funkciószemlélet határa. Horváth Barna. A MAI AMERIKA* Ha valaki szemügyre veszi a müveit világ mai állapotát, első benyomása feltétlenül kedvezőtlen. A nagy világháború és a nyomában járó politikai, gazdasági és művelődési zavarok alapjaikban ingatták meg a vezető államok társadalmát. Bármerre tekintünk, zavart és feloldódást látunk; századokon át bevált életformák inognak meg, századokon át létrejött egységek bomlanak alkotó elemeikre. Mindazon szomorú benyomások után, amelyeket a mai Európa állapota kelt, fel kell vetnie mindenkinek azt a kérdést, hogy a hanyatlásnak és a züllésnek e jelenségei nem a fehér faj kiélt voltát, az európai kultúra bevégzését jelentik-e ? Azt hisszük azonban, téves nyomon járnak mindazok, akik a fehér faj sorsát Európa vezetőszerepével azonosítják. Ha ugyanis szembeállítjuk egymással a hindu renaissancenak és a japán világhatalommá emelkedésnek tényezőjét azzal a munkával, amelyet fehér emberek, különösen az angolszász faj Amerikában és Ausztráliában kifejtettek, nem is lehet vitás, hogy a két jelenségcsoport közül melyik gyakorol nagyobb hatást az egész emberiség mai helyzetére és jövőjére. Az indiai 1 A jogelméleti funkcionalizmusra nézve v. 5. még Kehen: Allgemeine Staatslehre, 1925., Marck : Substanz und Funktionsbegriff in der Rechtsphilosophie, 1925. c. könyvét, amelyek a jelen tanulmány megírása után jelentek meg. * Beszámoló egy tanulmányút tapasztalatairól.