Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI (Fejezetek egy államszociólógiához.)

67 Az egyikei „Weltanschautmgspartei"-nak mondja. Ebben némi túlzás van. Egy politikai pártnak nem tartozik a feladatához egy „világnézet" hordozása s elég az, ha e típust* valaminő „ideológia" hordozójának tekintjük. Az ily tiszta-ideológiai párt példája Weber szerint a német katholikus párt, a centrum. Eredeti jelleme szerint eszméért és nem a politikai hatailomért küzdött. A másik határeset kedvéért az Egyesült-Államokba kell mennünk. Az itt uralkodó pártszerkezetet Weber M. — nehezen fordítható szóval — „Ámteipatronage"-nak mondja, tehát tisztségekre patronáló pártnak. Itt a pártokéltető eleme az, hogy személyekre van szükségük, pártembereket választanak he a hivatalokba. Reális amerikaias elgondolás ez: a párt céljait csak a saját embereivel akarja keresztülvinni, mindenüvé azokat „patronálja" be, akiket a legkészségcsebb követőinek gondol. Bryce is konstatálja: „Noha pártprogrammban van szó néha törvényjavaslatokról, a párt fő célja nem a törvényhozás . . . Fő célja, hogy meghódítsa és ha meghódította, meg is tartsa az alkotmány által -előírt törvényes kormány törvényhozó és végrehajtó hatalmai . . . főként azáltal, hogy a közhivatalokba ,.megbízható" embereket legyének, t. i. olyanokat, akik a párt elveit vallják és annak szolgálatokat teljesítenek.""') Ennek mélyebb pszichológiai alapja és sok következményé van. Az első pártszerkezetben egy objektív, egyéníölötti ideál a párt mozgató eleme, a másodikban az egyének a fontosak. Egyes országok ezt nem ismerik. „Németországot nem pártok alapján kormányozzák, írja Rehm 1912-ben. Az állami hivatalok nincsenek zárva a nem kormánypártiak előtt, holott a parlamenti kormányzatú államokban még a legkisebb, nem politikai állás betöltésénél is pártszempont jő tekintetbe."-1) Franciaországról ismét más tudósítást kapunk. Bodley26) leírja, mennyi fölösleges állást kreálnak: ezekre a párthívek mint valaminő sorsjáték főnyereményeire számítanak. „A fölösleges állások költsége voltakép biztosítási dij, mellyel a kormány a pártokra való szakadás és a parlamenti anarchia ellen biztosítja magát." A híveket — persze csak a legfőbbeket — jobbára állandó állásokkal tartja melegen az uralkodó párt. Sem a leginkább német, sem az amerikai tipust nem lehet pusztán abnormitásnak tartanunk; mindkettőben sajátos logika'van, s alapja a Hentzefi jellem. Németországban az egyéni odaadás magasabb eszméknek, hűség, kötelesség, a Pflicht ..katonai hangzású" (Sombart) jelszava hódít. Amerikában a gyors, személyes érvényesülés a hajtóerő. A német páit az ir.inve^/.méket mint magasabb tényezőket ápolja, amelyeknek hódolni kötetes az Pgyén, ha kell. sicút eadaver. Ez katonai erény, alapján mély önfegyelmezettséggel, mely roppant személyi fegyelemre és harmóniára vezet. A törvényhozás egyénfeletti érdekét tisztelik, a törvények pedig absztrakt elvek. eredők, nemcsak aktuális remediumok. Amerikában? — egész más az alapgondolat. A törvényt meghozták: ebben nincs világnézeti credo, a törvény gyakorlati szabály, ad hoc használatra készült, s keresztül kell azt vinni. Kik ezek, akik keresztül viszik? Németországban egy pártokon kívül — gyakran fölötte — álló bürokrácia Az Amerikai Egy. Államok demokráciája, 52. I. 24) Deutschlands politische Partéién. 1912. 82. 1. 25) Franciaország, M. ford. Akad. 292. 1. 5*