Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI (Fejezetek egy államszociólógiához.)

63 Sőt a fenti esetben éppen arra mutattunk rá, hogy vannak mesterséges helyzetek, amelyeknek mintegy természetes következménye a mesterséges párt. Láttuk, van a történet folyamán oly helyzet", amidőn egy jogi, mechanikus megkötöttségben, a merev dualizmus keretén belül, kellett lefolynia a pártalakulásnak. Láttuk, hogy „közjogi'' pártjaink egy fejlődésre nem képés, merev rendszerben (áHamkapcsolatbari) tulajdonkép külpolitikailag motiváltak voltak. A magyar pártéletbe e mesterséges helyzetben vonult be a mesterséges pártalakulás, mely az akkori hatalmi helyzethez szinte „természetesen" simult hozzá, s így — történetileg — érthető alakulat keletkezett. Természetesen korántsem lehet mondám, hogy ugyaniiy alapon érthetőnek találjuk a hclpc litikaihiK motivált pártokat is minden esetben. Átlagosan a párt i.Örganisation von untén." De még egy messzevezetö szemponttal kell számolnunk. Kérdezzük azt, ha a mesterséges pártalakulást összefüggésben találjuk a külpolitikai helyzettel, hogyan hathat a külpolitikai helyzet tudata bármely belpolitikai párt keletkezésében? Tényként ismerhetjük el ma már. azt. hogy a parlamentárizmus nem iehet mindenben és mindig alkalmas tényező a külpolitikai irányítás szempontjából, már csak azért sem, mert a kellő külpolitikai információ nem bocsátható el a szélrózsa minden irányába, az információ nem következhet be gyakorlati okokból sem bármely pillanatban, sem bárminő tárgyra vonatkozólag. Mondhatjuk tehát, hogy a parlamentárizmus — elég e helyen ennyi ténymegállapítás a külpolitikába csak részben s adott esetben megkésve voríiHa ó be. Minél intenzivebb a külpolitikai érdek előtérbéhelyeződése, annál inkább kényte'en tapasztalni a parlamenti tag, hogy ép ez időben a külpolitika a parlamentarizmus félretolódását jelenti; éppen a kiélezett helyzetben nem tehető valami köztudomásúvá, mert hiszen sok dolog imponderabile, és alapos sejtelemnél nem lehet több a dolog természeténél, kalkulálhatatlanságáuál fogva. Már pedig kiélezett helyzetben különösen kapcsolatos a külpolitikával a belpolitika is; ez ma — a világközlekedés korában egyre feltűnőbb.13) Megértük ezt a háború keletkezésekor, de beállhat sokkal kisebb krízisek idején is. Továbbá az is tény. hogy amint háttérbe vonul a paiiamentárizmus, devalválódik általános politikai jelentőségében a politikai párt is. Ha már most iiy külpolitikai válság esetén választásra kfcrül a dolog, úgy a pártalakulás kétségtelenül a mesterséges t'ipus irányába tér többé-kevésbbé kifejezetten. A választási küzdelmek közepett kellő külpolitikai információk nem adhatók le tetszés szerint, tehát maga a kormány éppen a legfontosabb külpolitikai érvekkel nem érvelhet, hogy magának többséget szerezzen; kénytelen bell3) Egyes tényeket finoman elemzett Rud. Goldscheid, Dos Verhalíiits der ünsseren J'olilik znr inneren. Wien, 1914. hangsúlyozva: Die Geschichte eines Volkes ist dieGeschichte seiner Nachbarvölker. Wobei henle unter Nachbarn auch die fernsten mit einzubeziehen sind. 14. 1. A marxismussal azt veti szembe (65. 1.), hogy ez állandóan a belpolitikai feszültségre gondol s a harcokat csak belpolitikai jellegükben veszi tekintetbe, holott „téves dolog feltételezni, hogy az osztályellentétek eltűnésével egyidejűleg az államok és népek ellentétei is kimaradnak." 22. 1. .. Veretendung führt in erster Linie zum Verlust der Susseren Machtposition." Goldscheid számos érdekes tételt állított fel, amelyeknek következetes végiggondolása a szociológiát jelentős mértékben mozdíthatja előre. Némely államtani írónak szinte beidegződött felfogása külpolitikai problémákat eltakar; egy ország határán túl mintha politikai világűr kezdődnék. Elérkezett az ideje, hogy az államszociológia végre a teljesebb valóság meglátását készítse elő.