Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - BIRTOKREFORM ÉS TÁRSADALOM

54 törvényhozás a jobbágyság felszabadításakor elmulasztott, azaz az ingatlan bizonyos fokú, de általános érvényű megkötését. Minden szoros értelemben vett birtokreform, mint fent jeleztük, elvesz és ad: — s amiként egyfelől végzetes lehet azokra a társadalmi osztályokra, amelyektől az ingatlant megvonja a nélküli, hogy kellő módon gondoskodva a kártalanításról, a reformnak a társadalom egészére gyakorolt esc'.leges sorvasztó hatásait ellensúlyozná: ép úgy Inában ad és hiúban igyekszik újjászervezni, egészséges, friss erőket fakasztva consolidálni a válságba jutott társadalmi szervezetet, ha a juttatott ingatlan jkat új tulajdonosaik kezében megóvni, biztosítani már nem képe*. Birtokreformunk ebben a vonatkozásban a családi birtokká nyilvánítás lehetőségének biztosításával félúton megállott. Megalkotta a „családi tűzhely" védelmének réghangoztatott és régóta sürgetett intézményét, de azt általános érvényűvé nem tette. A hadi- és vitézi telekre vonatkozó és törvényerőre emelt rendeleti intézkedések részben szin'én ugyanezt a gondolatot képviselik ugyan, de különleges jellegüknél fogva, egyetemes hatást társadalmunk egész szervezetére nem gyakorolhatnak. A családi birtokká nyilvánítás csak esetleges védelem, melynek igénybevételét a törvény a 'tulajdonosra bízza, épen úgy, mint a családi birtokok oszthatatlanná nyilvánítását is. Míg azonban az oszthatatlanná nyilvánított családi birtok intézményénél jogunk szellemét nem csak, hogy nem követte, hanem azzal egyenes ellentétben a főúri hitbizornáuyok mellé egy második idegen galyat, a parasztliitbizományt oltot'.a be abba a nemesen democraticus eszmevilágba, melyet a 4* előtti ősiség képviselt: addig az egyszerű családi birtok esetében még annyit a sem mert elmenni birtokreíormun'k, hogv a végrehajtása rendén juttatott összes ingatlanokra az egyszerű családi Tekintettel már most azokra a szinte legyőzhetetlen nehézségekre, melyekkel egy újonnan keletkezett, sőt inkább mondhatnók, ..megteremtett'* kisbirtokos osztály elhelyezkedése a dolog természeténél fogva jár, tekintettel a mezőgazdasági hitel majdnem absolut hiányára és a kötő t ingatlanokkal szemben tanúsított, érthető tartózkodására, de továbbá arra is, högy a családi birtokká való nyilvánítás az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyó közreműködése révén meglehetősen nehézkes és időtigénylő procedúraként szabályoztatok: nyilvánvaló, hogy a birtoktörvény az intézmény megalkotásánál kitűzött célját távolról sem fogja az esetek akkora számánál elérni, semmint azt egy a társadalmi szervezetet oly mélyen érintő reformnál elvárni lehetne. Ha az 1920: XXXVI. t.-c. a családi birtoknál, mint érdemben véve, egyik legjelentősebb újításánál már félúton maradt: nem feltűnő, hogy inkább technikai jellegű rendelkezéseivel is hajlandóságot mutat a compromissumok felé. Igen erőtelen nevezetesen az a mód, mellyel az állami megváltási jogot szabályozta, jóllehet az egész birtokpolitikai reform gyakorlati eredményei ezen a ponton fordulnak meg. Nagy és földre érdemes tömegek számára ingatlant jutta'ni csak úgy lehet, ha a kiosztandó ingatlanok szükséges mennyiségéről gondoskodás is történik. A szabadkézbe!, az elővásárlási jog gyakorlása útján, avagy árverési alkalmaktól függően összeszerezhető birtokok: nem jelentenek sokat; egyedül a kényszermegváltás az, mellyel az állam kitűzött hiriokpaliti-