Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - BIRTOKREFORM ÉS TÁRSADALOM

51 eKííyé a szabad törzsekben laza szervezetű társadalmat a keresztyén királyság egységében s intézkedései hosszú sorozatában a messzetekintő politikai célzat mellett a nemzetségi és családi szállások és a várszerkezettel összefüggő királyi jószágok rendszerének megalkotása nem mint vezérmotivum, hanem csak mint szükségképeni következmény szerepelt. Vagyis, Szt. István birtokretormja nem önmagáért, hanem a teljesen és külső erővel átalakított társadalmi rend összhaiigzatossága, egyetemessége kedvéért létesült. Ebben rejlik tartósságának legfőbb magyarázata is és ebből folyik, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül, lassan s a társadalom mindenkori igényeihez simulva tudóit két és fé! évszázad múlva magával ezzel a társadalmi szervezettel együtt, az ősiség rendszerébe átolvadni. Köztudomású, hogy azok a tényezők, melyek a Szt. István-féle állami és társadalmi szervezet fclcserélödésében közrehatottak, részben külső, részben belső mozzanatokra vezethetők vissza. A külső hatások legerőteljesebbje a hűbériség eszmevilágából hömpölygött hatalmas hullámokban hazánk felé, holott a szüntelen adományozások s az ezek mögött romboló'.ag érvényesült politikai villongások, nemkülönben az oligarchia kifejlődése, a társadalom átalakulásának feltételeit megérlelték. Az új- és innen kezdve ősiséginek nevezett társadalom közjogi hátterében a szent Korona állani jogi gondolata állott, mely a birtokviszonyokra való vonatkozásában a kezdetben kizárólag a nemzetre, utóbb, az ado/mányok révén, a királyi hatalomra is visszavezetett birtokjogokat egyugyanazon gyökérből, magából a Szent Koronából származtatta le. Biztosította egyfelől a súlyos társadalmi állást betöltő főurak birtoká'lcmányát. másfelől azonban az ősiség révén elvont szabadrendelkezési jog által a kis nemességót is, de biztosította mindkét társadalmi réteg számára a Szent Korona tagságában azt az egységes és azonos jogállást, mely a magyar alkotmánynak ettől fogva a jogegyenlőség ál'.alános kimondásáig egyik legsarkalatosabb tételeként érvényesült. • , Miután időben legközelebb áll hozzánk: ezért a legvilágosabb is a birtokraformnak a társadalmi és állami szerevezet átalakulásához kapcsolódó okozati jellege az 1848-as események nagy alkotásiban. Maguk az okok, már a XVIII. század utolsó részében megjelentek történelmünkben s a felvilágosodott absolUtizmÜS eszmevilágában természetes támasz: találtak nrndazok a belső indítékok is, melynek a társadalmi rend gyökeres megújhodásának és a társadalmi osz tályok közti régi egyensúly eltolódásának szükségére írjíutaittak rá. A francia forradalmak hatása intensivebben érvényesült, mint bármely más nyugatról jövő szellemi áramlat a múltban, és így végérvényesen gördülőbe jött hazánkban is az a hatalmas átalakulási folyamat, melynek forradalomszerü kicsattarijása állami életünket alapjaiban megrázkódtatta. A rendiségben megvalósult jogegyenlötlenséget minden vonalon a jogegyenlőség elve. váltotta fel s ennek kikerülhetetlen következményeként vesztette el a nemesség ingatlanainak tetemes részét s vált uralkodóvá a birtokviszonyok vonatkozásában is az a gazdasági liberalizmus, mely már születése pillanatában mellében rejtette mindössze hetven évre terjedő korlátlan uralmának eredendő hibáit. Nem tagadható azonban, (fogy minden társadalmi válság a maga birtokreformját a saját maga képéhez szabja hozzá. Mindenikben szinte a tudat alatt érvényesül az a társadalompolitikai gondolat, mely valamennyi újjáalakult tár4*