Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Szekfü Gyula, Történetpolitikai tanulmányok. Kiadja a Magyar Irodalmi Társaság. Budapest 1924. 139. lap

35 álló üzem termékenysége között fennáll. S mire ezt észreveszi, felfedezése Is már inkább lankasztóan, mint ébresztőén fog hatni munkájára, mert kétségbeesetten iogja látni, hogy azzal mily reménytelenül van beékelve egy mindjobban csikorgó mammnt-gépezet ezernyi kis csavarja, közé.'Az emberi erőkifejtésnek csak két iránya lehet: a legnagyobb „élvezet", vagy a legk'sebb „áldozat" szempontja szerint; ahol az előbbi kimarad, okvetlenül az utóbbi jut érvényre. Ezért van az, hogy minden szocialisztikns üzem termékenysége önkéntelenül is a minimum felé tendál ... Az angol szellem két évszázad óta látja el kontinentális életünket a maga. civilizációja export-eszméivel, anélkül, hogy ezekhez az angol jeliemet — mely a szigetországnak ad erőt — vagy az angol szervezőket, — akik a-kolóniákba öntenek életet — mellékelné. Ekkép ez az export, kivált a francia racionalizmus retortáin át, itt akként bajtott, mint hogyha egy elmaradt vegetációt mesterséges és fokozott oxigénellátással iparkodnának gyorsabb fejlődésre bírni. Hirtelen és kápráztató fejlődés volt az eredmény, mely az erős égésben felélve erőit, most ép oly hirtelen indult bomlásnak. Vegetatív egyensúlyát vajmi nehéz lesz egyhamar megtalálnia. De most az egyszer némileg visszaadta kontinensünk a kölcsönt s megajándékozta az angol közéletet is a marxizmus német-zsidó kakukiojásaival. Mac-Üonuld s a többi jóhiszemű kotlók úgy vélik, hogy saját angol szellemük tojásait melengették, de a fejlődő fiókák mindinkább kezdték elárulni leszármazásuk kényes titkát. E felfedezésre felelt imponáló módon az. angol parlament választóközönsége s /, R. Mac-Donald elég nagy intelligencia ahhoz, hogy némi megfontolással talán rájöjjön tévedéséi nyitjára. A\Z angol szellemnek sohasem jutott volna eszébe, hogy zárt szerkezetekként különböztesse meg egymástól tradicionalizmusát és kapitalizmusai. Miként ezek, szocializmusa sem lehet rendszer, hanem csak módszer, princípium, amelynek nem szükség korlátlan megvalósulásáról gondolkozni, hanem, amely amazok mellett mindig alkalmazásra találhat ott. ahol az élet amaz idősebb módszerekkel már be nem érheti. Persze az előadott okok amellett szólnak, hogy kulturreduncens természeténél fogva, ez az elv csak alárendelt értékű lehet és nagy óvatossággal vezetendő be ott és csak ott, ahol elkerülhetetlen. Ha majd importált nézeteik újabb kritikája e tekintetben jobb tanulságokkal fog szolgálni a Laböur Party vezetőinek, talán majd isméi megindul a szellemi export kontinensünk felé s ezáltal - - reméljük — regeneráló íluidumokat fog szállítani! A kötet utolsó fejezetei a, szocialista mozgalom történetét ismertetik. A háború előtt s az angol közönség tájékoztatására íródtak e kissé elnagyolt s ma már eléggé megfakult skizzek, amelyeknek nálunk, ahol Ferenczi ////re.kitűnő standardmunkáján kívül a legjobb német monográfiák (Sombart, Herknerl is közkézen forognak, nem sok értéke van. Közönségünket .ma inkább a háborús és háború utáni fejlődés érdekelné s a fordító meg is kísérelte e hiány pótlását, azonban, sajnos, igen csekély sikerrel. Az olasz mozgalomról úgyszólván seinmi tájékozást nem nyújt, a franciái egészen hamisan világítja meg,") az amerikait ) V. ö. Ber.náth László, Párt- és szakszervezet Franciaországban. Magyar Munkás Szemle 1921. november. 57. 1. sk. Ez a folyóirat annak idején különben is hasznos módon igyekezett közönségét a külföldi mozgalmak aktualitásairól megbízható módon tájékoztatni.