Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 6. szám - Az értelmiség válsága

8 nagyobb város kulturális hatása is aránylag szűk körre terjed (Budapesté pl. 20—25 kilométer sugarú körzetre) s ha bizonyos tekintetben ezen túl is beszélhetünk kultúrális hatásáról, ez már csak közvetett hatás és a perifériák felé fokozatosan csökken.2) Ha a mammut-városok az intelligenciát a vidékről túlságosan lefölözik, a vidék polgáriasulásának folyamata megakad. Budapest rohamos fejlődése mindaddig, míg az a vidéki városok fejlődésével hasonló ütemű volt, nem rejtett magában veszedelmet, A századfordulónál azonban a fejlődés kezd aránytalan lenni. Mikor azután az új határok a fővárostól 28 kilométernyire annak egész északi régióját elszakították s Pozsony, Komárom, Léva, Losonc, Kassa, Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad, Arad. Temesvár, Szabadka, Zombor elszakításával határterületünk kétharmad részét fosztották meg természetes művelődési központjától, Budapest vonzóereje és kulturális túltermelése nemzeti szempontból katasztrofálissá súlyosodott. Az 1920. évi adatok szerint az értelmiség így helyezkedett el: A lakosok a 4, a 6, a 8 a főiskolát a legalább 4 középiskolát száma középiskolát végzettek ezre a legalább 4 középiskolát száma középiskolát végzettek ezre vépzettek ezre Budapesten '928.996 140 8 34-3 620 36-3 273-4 a többi törvényhat. városban . 610.591 49 9 9-7 162 88 84-6 1,039.613 589 11-5 206 10-9 1019 a községekben 5,400.943 108-4 167 375 17 5 180-1 a fentiek százalékában 32-2 71-9 769 73-8 761 71-9 . 67-8 28-1 23-1 262 239 281 ebből Budapesten 11-6 427 47-5 468 493 427 Az ország értelmiségének tehát 42«7%-a a fővárosban lakik. A helyzet a valóságban még súlyosabb, fia a főváros közvetlen közelében lévő, annak kiegészítő részét alkoitó városok és községek értelmiségét is a fővároséhoz számttjuk, kiderül, hogy Budapest ma már az ország értelmiségének feléi foglalja magában. Itt száz lélek közül 29 végzett legalább 4 középiskolát, a vidéken csak 4—5, a falvakban legfölebb 2—3. Diplomás ember meg már alig akad faluhelyen. A nép nagy tömegében magára van hagyva. Az a más országokban is többé-kevésbbé észlelhető jelenséget, hogy a falu és város között (helyesebben az őstermelő és a városi fogyasztó között) az ellentét kiéleződött, nem csak az értelmiségnek a falutól való elszakadása és a falu elhanyagolása okozza. Van ennek — legalább nálunk — egyéb oka is: az intelligencia minőségbeli átalakulása, fejlődésének új irányai. A magyar értelmiségi osztály arculata az utolsó negyedszázadban a felismerhetetlenségig elváltozott. A fentebb vázolt arisztokratikus szellemű hivatalnokosztály ma már a múlté. A változást nehéz számokkal érzékeltetni, de talán kézzelfogható -) Ladánybene községben, Budapesttől 45 kni.-nyire a lakosság többsége analfabéta. Ugyanily távolságban Tápiószele szöllőtelepén 1920-ban 435 tanköteles gyermekkel 2 tanító foglalkozott-