Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai [könyvismertetés]

németül, a felserdült, fiatalabb nemzedék pedig a családi életben is liol magyarul, hol németül folytatott társalgást. Az ingadozás másik oka a számlálóbiztosok eltérő egyéni felfogása. Ahol a község lakossága két nyelven is beszél s faji öntudata hiányzik, a számlálólap kitöltését a biztosra hagyja. Előfordulhatott s valószínűleg a mostani népszámlálásnál is előfordult, hogy helyenkint SL biztosok Utasításaik ellenére olyanokat is magyar anyanyelvüeknek vettek, akik tudnak ugyan magyarul, de családi körben s a községbeliekkel való érintkezésnél mégis inkább a német vagy tót nyelvet használják. Az azonban nem fordult elő sehol sem, hogy a biztosok a lakosságot akarata ellenére, tiltakozása dacára magyaroknak vették volna, amint az az utódállamok népszámlálásainál történt. Megállapítható, hogy a háború, amidőn a német és szlávajkúak nyelvtudásuknak mindenütt nagyobb hasznát látták, mint a magyar nyelvnek, továbbá az 1918-ban és utána is a nemzetiségeknek Iskolai téren tett nagy engedmények számos helyen újra felélesztették a már kihalóban levő nemzeti öntudatot; áll ez különösen a németekre, míg a mai területen levő horvátok és tótok sokkal kisebb mértékben vették az iskolai engedményeket igénybe. Egyrészt ennek tulajdonítható, hogy a németajkú lakosság száma 19]0 óta számos községben megnőtt. Budapest környékén a németek helyenkinti nagy szaporodását azzal magyarázzuk, hogy 1910-ben több biztos a magyarul tudókat magyar anyanyelvűeknek vette. Egyedül számottevő nemzeti kisebbségünk a németség. Számuk 1910 óta 3026-tal fogyott; 1920-ban 551.211 (6-9%) német volt. Jelentékeny számban vannak Mosón (39%), Baranya (37-4ft/o), Arad (34-8%>), Tolna (28-6%) és Bács-Bodrog (28-1%) megyékben. Öt járásban abszolút többséget alkotnak (legtöbben — 79-1% — vannak a bonyhádi járásban), 20—50 közt vannak 14 járás területén. Német többségű 329 község. Legjobban szaporodott a németek száma a föntemlített okból Pest megyében (83.496-ról 101.052-re, 8-1%-ról 8-7%-ra) s kisebb arányú visszanémetesedés volt Fejér (11*1—ll-4%), Komárom (11-4—12-7%) és Tolna (27*9—28-<J%) megyékben. Magyarból német többségű lett 21 község (Baranyában 5, Somogyban 5, Budapest környékén 5) egy kivételével régebben mind német volt. Német többségű lett egy horvát s egy szerb falu, a szláv lakosságnak elköltözése folytán. Legerősebben fogytak a németek Budapesten (75.815-ről 60.425-re), általában a városokban és bányatelepeken (Tatabánya, Diósgyőr, Ózd) és Veszprém (12-7—11-3%), Esztergom (17*5—15*2) s Hont (21*7—14-7) megyékben elmagyarosodás által. Magyar többségűvé lett 15 község, melyek közül jelentősebbek Sopron, Pécsvárad, Dorog és Nagymaros.