Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése

40 gyár Asszonyok Nemzeti Szövetségében tömörült lelkes hölgytársadalom kezdésére. Ismét eljött hát az ideje annak, hogy a kérdés mélységeibe beletekintsünk. „Egyke" alatt a születések szándékos korlátozását szoktuk érteni. Így voltaképen csak egyik részlete a népesedési politikának. Elméletben a népesedési politikának az a célja, hogy valamely országban se több, se kevesebb lakos ne legyen, mint amennyi saját maga és a közösség javára hasznos munkásságot tud kifejteni. Gyakorlatban — amióta Malthusnak a túlnépesedéssel szemben táplált aggodalmait az újkori államok fejlődése megcáfolta — a népesedési politika mindenütt, így nálunk is arra törekszik, hogy a lakosság számát növelje. Eszközei: egyrészről a kivándorlásakadályozása és a bevándorlás elősegítése, másrészről a halálozások csökkentése és a születések szaporítása. Ámde megbízható és bőséges adathalmaz azt bizonyítja, hogy a mult század harmadik harmada óta a születések száma állandóan és fokozatosan csökkent Európaszerte mindenütt, kivéve az egyetlen Oroszországot. Nálunk 1000 főre az 1876—1880-as évek átlagában 44*6 születés esett, az 1881—1890-es évekében 44*2, az 1891—1900-as évekében már csak 40-6, az 1901—1910-es évekében 37-1, 1911—1912-ben 35-7, 1913-ban 34-5. Pedig még ezekkel a számokkal sem álltunk nagyon kedvezőtlenül, csak Oroszország, Szerbia és Románia mutatott föl több születést, ellenben Németország már 1905-ben, Ausztria 1908-ban eljutott ahhoz a csökkenéshez, amely nálunk még csak 1913-ban következett be. E néhány adatban is már kétségtelenül megnyilvánul két törvényszerűség. Az egyik, hogy a születések arányszáma Európaszerte mindenütt állandóan csökkent, a másik, hogy az arányszám annál kisebb, mennél inkább haladunk a nyugat és a nyugati kultúra felé. E törvényszerűségek és a bennük rejlő veszedelmek láttára a nyugat államai, különösen a leginkább fenyegetett Franciaország, mélyreható és széleskörű tanulmányokat tett annak kipuhatolására, minő gazdasági, társadalmi, erkölcsi, szellemi és élettani tényezők okozzák a bajt, sőt a legkülönbözőbb gyakorlati kísérleteket foganatba vették az eredmény megjavítására. Köztük szerepelt a földbirtok fölaprózása, belterjes földművelési és ipari üzemek meghonosítása, adózási és hadmentességi kedvezmények a többgyermekes családok számára, anyák jutalmazása és ünnepélyes kitüntetése, nőtlenek és gyermektelen házaspárok fokozott megadóztatása, közeli rokonok, fejletlenek és katonai szolgálatot még nem teljesítettek eltiltása a házasságtól, tilalmazása az óvószerek árusításának, a magzatelhajtás szigorú büntetése, küzdelem